Zavar a „hormonüzemben”

Azért kapták a belső elválasztású mirigyek a megkülönböztető elnevezést, mert termelt váladékukat – a többi, ún. külső elválasztású mirigytől eltérően – a vérbe választják ki. Mirigyrendszerről pedig azért beszélünk, mert bármily távol helyezkednek is el a szervezetben egymástól, közös összekötőjük, a vér révén állandóan figyelik, összehangolják egymás működését.

A pajzsmirigy nyakunk elülső részén helyezkedik el, férfiaknál a jól kitapintható „ádámcsutka” alatt, nőknél is ugyanezen a tájon. Jobb és bal lebenyét keskenyebb nyél köti össze. Látszólag ez a világ legegyszerűbb dolga: ez a mirigy felel a pajzsmirigy hormonok, a T4, T3 és az rT3 előállításáért. Az érthetőség kedvéért fogalmazzunk úgy, hogy itt a hormontermelő üzem.

Irányító központja egy szinttel feljebb, az agyban található agyalapi mirigy, az irányító pedig szintén az agyban fellelhető hipotalamusz, amely nem csak a pajzsmirigyet irányítja.

A pajzsmirigy akár tökéletes is lehetne, ha az ember egy zárt rendszerben élne. Ezzel szemben mi közösségben élünk, különböző körülmények között, és ezek az eltérő körülmények más és más hormonszintet követelnek meg.

A születés utáni növekedésnek, a csontok fejlődésének is elengedhetetlenül szüksége van pajzsmirigy- hormonra, ezek nélkül a gyermek nem növekszik, törpe marad.

A fentieken kívül szervezetünk alapenergia-szintjét is a pajzsmirigy hormonjai határozzák meg, állítják be. Az agy, a lép és a nemi szervek kivételével testünk egész területén találhatóak a pajzsmirigy-hormonra érzékeny sejtek.

Világszerte 1 milliárd ember él a jódhiány határán, 200 millióan közülük pedig a csökkent jódbevitel következtében kialakult golyvás megbetegedésben szenvednek. Napi jódszükségletünk 500 mikrogramm. A fejlettebb társadalmakban az ivóvíz, illetve a só jódozása útján biztosítják az emberek jódhoz jutását.

A folyamat, amely ilyenkor lejátszódik, nagyon egyszerű. Jód hiányában a pajzsmirigy nem képes elegendő mennyiségű hormont termelni. Hormonjai, a T4 és a T3 melletti számok éppen azt jelentik, hány jód-atomot tartalmaz az illető hormon. A T3-nak rövidített trijódthyronin hármat, míg a T4-nek rövidített tyroxin 4 jódatomot tartalmaz.

A vérben lecsökkent T3/T4 hormonszint a hipotalamuszban fokozott TRH elválasztást vált ki, utasítva az agyalapi mirigy TSH-ján keresztül a pajzsmirigyet arra, hogy több hormont kellene termelni. A pajzsmirigy megpróbál megfelelni az elvárásoknak, sejtjei megnagyobbodnak, számuk is megszaporodik, méretében tehát az egész mirigy növekszik, mely a nyakon jól látható kidudorodást, „golyvát” eredményez. Az ilyen típusú golyva ugyan a pajzsmirigy megnagyobbodását mutatja, de a pajzsmirigy nem termel többet, sőt ellenkezőleg, kevesebb hormont állít elő.

KÉRDÉSEK ÉS VÁLASZOK

A pajzsmirigybetegség meddőséget is okozhat?

A terhesség alatt vagy közvetlenül utána, tehát a szülést követő egy-két éven belül, megnő a pajzsmirigybetegségek, elsősorban a pajzsmirigy-túlműködés és a pajzsmirigygyulladás gyakorisága. Főleg az immunrendszeri alapokon létrejövő megbetegedések gyakoriak a nőknél ebben az időszakban. Ezek közül különösen fontos a szülés utáni egy-két évben jelentkező pajzsmirigygyulladás.

A pajzsmirigybetegségek hogyan befolyásolják a teherbeesést és a magzat kihordását?

A pajzsmirigy fokozott, illetve csökkent működése valamelyest csökkentheti a teherbeesés valószínűségét. Ha valaki ilyen betegséggel mégis áldott állapotba kerül, a terhesség kihordható, ám sokkal szerencsésebb, ha a tervezett terhesség előtt beállítják, normalizálják a pajzsmirigyműködést. Ha nem tették, akkor a másállapot elején mindenképpen rendezni kell a pajzsmirigy státuszát, mert különben nagyobb a spontán vetélés valószínűsége, és a magzat fejlődése is veszélybe kerülhet.

Kezelni kell a pajzsmirigygyulladást?

Ha nem jelentkezik erős tünetekkel, akkor elegendő egyszerű gyulladásgátlókkal kezelni. Ha fokozódnak a tünetek, akkor másfajta terápia is szóba jöhet. Rendszeresen ellenőrizni kell a betegeket, mert később közülük sokan csökkent pajzsmirigy-működésűek lesznek. Egyébként szülés után a nők 4-10 százalékának lesz pajzsmirigygyulladása.

Valóban megnő a nők pajzsmirigyének térfogata a gyerekvárás idején?

A terhesség alatt a női szervezet jódigénye megkétszereződik. A rendelkezésre álló adatok szerint a pajzsmirigy térfogata 20-30 százalékkal megnő, ám ez az esetek többségében a szülés után visszaáll a normálisra. A jódhiányos területeken rosszabb a helyzet: a tartós jódhiány ugyanis strúma kialakulásához vezet. Ilyenkor nőni kezd a pajzsmirigy, amely a jódot a pajzsmirigyhormon gyártására használja. (o-g)