Ne hámozzunk meg minden zöldséget és gyümölcsöt!

Közismert, hogy a zöldségek és gyümölcsök rendkívül gazdag vitamin- és ásványianyag-források. Rosttartalmuk miatt is kiemelkedő szerep jut nekik az egészséges táplálkozásban, nem is beszélve a növényekben található bioaktív vegyületekről, fitokemikáliákról, beleértve például az antioxidáns hatású összetevőket. Mint azt Kirsty Hunter táplálkozástudományi szakértő írja a The Conversation oldalán megjelent cikkében, az elégtelen zöldség- és gyümölcsfogyasztás olyan egészségi problémákkal hozható kapcsolatba, mint különféle krónikus szív- és érrendszeri betegségek vagy a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának megnövekedett kockázata.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) felnőttek számára napi 40 dekagramm zöldség és gyümölcs fogyasztását ajánlja. Már csak ezért sem érdemes tehát a hámozással vesződni, hiszen anélkül egy kis lépéssel közelebb kerülhetünk a javasolt célhoz. A zöldségek és gyümölcsök héja révén megannyi értékes tápanyaghoz is hozzájuthatunk. Az amerikai mezőgazdasági minisztérium adatbázisa szerint például a hámozatlan alma 15 százalékkal több C-vitamint, 267 százalékkal több K-vitamint, 20 százalékkal több kalciumot, 19 százalékkal több káliumot és 85 százalékkal több rostot tartalmaz, mint a hámozott. A héj nemritkán a zöldségek és gyümölcsök tápanyagokban leggazdagabb része, és ez a vitaminokon és ásványi anyagokon túl értendő a flavonoidokra, polifenolokra, akár antioxidáns vagy antimikrobiális hatású vegyületekre egyaránt.

Az Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezet (FAO) felmérései szerint ugyanis az üvegházhatású gázok globális kibocsátásának 8-10 százalékáért az élelmiszer- pazarlás tehető felelőssé a világon, amelynek bizony része a zöldség- és gyümölcshámozás is. A kidobott növényi részek bomlása során a többi között metán keletkezik, amely az üvegházhatás szempontjából az egyik legjelentősebb gáz.

Nyilvánvaló, hogy nem minden esetben lehet elkerülni a hámozást, pucolást. Egyes zöldségek és gyümölcsök héja nem alkalmas emberi fogyasztásra, mert nincs jó íze, túl kemény, nem lehet megfelelően letisztítani, esetleg mérgező. E körben említhető a teljesség igénye nélkül a banán, narancs, dinnye, ananász, mangó, avokádó, vörös- és fokhagyma egyaránt. Előfordul, hogy gasztronómiai okokból szedjük le valaminek a héját, mint ahogy tesszük azt a burgonyával, amikor krumplipürét készítünk.

Mindazonáltal számos más esetben nyugodtan elfogyaszthatjuk a héjat is, amire éppen a burgonya az egyik legjobb példa, de meg lehet említeni akár a céklát, sárgarépát, kivit és uborkát is. Vannak, akik azért hámozzák meg a zöldségeket és gyümölcsöket, mert tartanak az azok felszínén előforduló növényvédő szerektől. A növényvédőszer-maradványok bizonyosan a felszínen vagy éppen csak az alatt tapadhatnak meg, habár ez növényfajtánként is változó. Ezzel együtt a maradványok legtöbbje egyszerű lemosással is eltávolítható. Az amerikai gyógyszerhatóság (FDA) is azt javasolja csupán, hogy a zöldségeket és gyümölcsöket fogyasztás előtt mossuk le hideg víz alatt, illetve töröljük át egy kefével. Ezzel ugyanis hatékonyan eltávolíthatjuk róluk az esetleges növényvédőszereket, a port és az egyéb szennyeződéseket.

(Forrás: Szívderítő)