Mi a teendő, ha tör-zúz

A gyermek elválasztása biológiailag egy problematikus szakasz. Fájdalmas, ahogy nőnek a fogak. Nagyon nehéz abból átváltani, hogy mindent készen kapott, s most már neki is kell tenni valamit, keményebb falatokat kell megrágni. Az azonosuláshoz társul a feldolgozás. A gyerek még mindig passzívan fogadja el az ennivalót, de már rágnia kell. Fontos a saját közreműködés, alkalmassá kell tenni az ételt a lenyeléshez. Ebből már valamit ki is kell köpni: csontot, szálkát, magot... Bizonyos válogatást kell végezni.

A gyerek ösztönös tevékenysége, hogy amit kézbe vesz, azt a szájába teszi, megrágja. Maga a rágás nem elég. Kezébe kell adni. Ezért nagy felelősség, hogy mi kerül a gyerek kezébe.

Az elválasztás szimbolikus áttétele: Az elválasztás problematikájából egyenesen következik a lemondással való későbbi találkozások kezelésmódjának megtanulása. Ha nem szűnik meg magától a szopási igény, vagy ezt a vélt jogot a gyerek még nyomatékosan védelmezi is, az az állandó gondoskodás igényére enged következtetni. Alighanem kései visszavonulási hadműveletről van szó Eldorádóba, melynek esetén még további harcokkal is számolnunk kell. Szimbolikusan ez már mester–tanítvány viszony. A feldolgozást a tanítvány végzi, kézbe is veszi, a mestertől függ, hogy mit tálal neki. A felelősség azé, aki mások elé teszi, tálalja a dolgokat, nem azé, aki megkóstolja. A mesterre nem azért van szükség, hogy nézze, hogyan tanul a tanítvány, hanem azért, hogy megnézze, hogy azt, amit kézbe vesz, lenyelheti-e vagy sem, mit kezd vele.

Az anális szakasz a szobatisztasághoz kapcsolódik. Itt csak a szabályozásról van szó, mert biológiailag azelőtt is létezett, csak akkor tisztába kellet tenni a gyereket. Most pedig arról van szó, hogy ki szabályoz. Ne a mama mondja meg, mikor menjen vécére. A banális mindennapi tapasztalat azt mutatja, hogy a gyerekben magától is felébred a vágy arra, hogy szobatisztává váljék. A kisgyerek szívesen tör-zúz ebben a korban. Minden, ami megáll, megreked, mozdulatlan, végtermék – ebbe a szakaszba tartozik (gyűjtögetés, fösvénység, székrekedés). Például ha a gyereket megdicsérik a végtermékért, amit produkált, a tárgyak lesznek fontosak.

Az anális szakasz szimbolikus áttétele: Az önértékelést kihelyezi a tárgyakba. Ha valaki ezen nem tud túlhaladni, egész életében tárgyakat fog gyűjteni. Ebbe a szakaszba tartoznak a gyűlölködések is, valamint az elkülönülés. Én mást akarok, nem adok másnak, minden az enyém kell legyen. Ha a szülők nem fogadják el a gyermeket, mint önálló személyt, a gyerek nem ad másnak semmit.