Hamrant is elővették a Fico-merénylet kapcsán

Hamran keddi kihallgatása illik abba a sormintába, amit a kormánykoalíció képviselői állítanak a merénylet kapcsán: miszerint a felelősség a merényletért a médiát, az ellenzéki pártokat és a képviselők közhangulatot felkorbácsoló kijelentéseit terheli. Hamran az incidens idején volt rendőrkapitányként politikai pályára lépett, a Demokraták színeiben indult az európai parlamenti választáson. A magyar nemzetiségű politikus érthetetlennek tartja a kihallgatását és állítása szerint nem tudja, miért hozzák a nevét kapcsolatba a lövöldözéssel.

A merénylet óta öt hónap telt el: Juraj Cintula lévai nyugdíjas május tizenötödikén döntött úgy, hogy megjelenik a kormány nyitrabányai ülésén. A 71 éves férfi pisztolyt rántott, mikor Robert Fico kormányfő a várakozókat üdvözölte és többször is meglőtte a miniszterelnököt. Fico válságos állapotban került kórházba, majd júliustól tért vissza a politikába. Cintulát azonnal őrizetbe vették, a lövöldöző egy, a nyilvánosság elé került videófelvételen arról beszélt, hogy a közmédia átalakítása és a Speciális Büntetőbíróság átalakítása is motiválta a tettében. Azóta is előzetes letartóztatásban várja, hogy megkezdődjön a perének tárgyalása – csakhogy a rendőrségi vizsgálatok még mindig nem zárultak le az ügy kapcsán.

Az eljárás egyik fejleménye, hogy a lövöldözőt nem terrorizmus vádjával állítják bíróság elé. Bár az ügyet eredetileg gyilkossági kísérletként kezdték vizsgálni, a főügyészség Cintula megjelentetett üzenetére és feleségének írt leveleire hivatkozva átminősítette az ügyet terrorcselekménnyé – a Legfelsőbb Bíróság októberi döntése szerint indokolatlanul. A testület szerint a nyomozati iratban szereplő dokumentumok között ugyanis nincs közvetlen bizonyíték arra, hogy a merénylő tette az egész kormány ellen irányult volna.

Az ügy elbírálása során kisebb konfliktust okozott, hogy az úgynevezett 5T szenátus bírálta el a beadványt – a Pravda napilap információi szerint ebben a testületben foglalt helyet eredetileg Juraj Kliment, akit Fico több alkalommal is nyíltan bírált, valamint Peter Štift, aki jó kapcsolatokat ápolt az ügy felgöngyölítésével foglalkozó biztossal. Ezért mindketten felmentésüket kérték, a helyetteseik döntöttek a Legfelsőbb Bírósághoz beérkezett panaszról.

A nyilvánosság elé kiszivárgó információk közül az ügy kapcsán a legnagyobb figyelmet Cintula feleségének küldött levelei kapták. A merénylő többször is írásban kommunikált a feleségével május végén, az iratokban többek között a „legrosszabb európai Júdásnak” nevezi Ficót, valamint kijelenti, hogy meg kell állítani a politikust. Arról továbbra sincs információ, hogy mások milyen módon lehettek bevonva a merénylet előkészítésébe – a védelem szerint Cintula maga cselekedett, miközben a kormány több tagja is arra utalgatott az ügy kapcsán, hogy a vádlott a facebookon másokkal is előre kommunikált a tettéről. 

A Legfelsőbb Bíróság ugyanakkor arról is döntött, hogy a lévai nyugdíjast nem helyezik szabadlábra – Cintula augusztusban kérvényezte ezt, miután négy hónapot vizsgálati fogságban töltött. A testület úgy véli, hogy a kérés indokolatlan, a hatóságoknak hasonló esetben akár hét hónapra is jogukban áll fenntartani az őrizetet. Amennyiben az elkövetőt különösen súlyos bűncselekménnyel, például terrorizmussal vádolják, az őrizetbe vétel időtartama indokolt esetben akár öt évig is meghosszabbítható.

Az ügy jelenlegi állása alapján nem lehet arra számítani, hogy a vizsgálat rövid időn belül lezárul, Matúš Šutaj Eštok (Hlas) belügyminiszter június végén még azt jelezte, hogy késő nyáron vagy szeptemberben ismertetik meg a nyilvánosságot az első részletekkel. A belügyminisztérium és az Államügyészség is hallgat az eset kapcsán, ami megnyitja a teret a politikusoknak a saját értelmezésük közvetítéséhez – például ahhoz az olvasathoz, miszerint az ellenzéknek köze volt a lövöldözés megszervezéséhez is.