Keringési betegségek

A vérkeringést fenntartó bármelyik szerv – a szív vagy az érhálózat – működésének csökkenése vagy zavara keringési elégtelenséget okozhat. E betegségek tünetei és gyógyítása a kiváltó ok szerint igen változatosak.

Valójában nincs egyetlen olyan tünet sem, amely 100 százalékosan bizonyítaná a szív- és keringési betegségek kialakulását, de bizonyos tünetek – főként együttes – megjelenése valószínűvé tehetik e betegségek diagnózisát. A kórisme megerősítése, a betegség súlyosságának megítélése műszeres vizsgálatokkal történik.

Szívdobogásérzés

A beteg felgyorsult szívdobogást érez, ami zavaró, fájdalmas érzés számára. A szapora szívverést (tachycardia) gyakran az érzelmek váltják ki, de a háttérben lehet szívritmuszavar is. A szívdobogásérzés szokványos jelenség a nagyobb fizikai megterhelés után megpihenőknél, csak akkor ad okot aggodalomra, ha erőssége nem áll arányban a terhelés nagyságával, vagy a kiváltó ok ismeretlen.

Az extraszisztolé (soron kívüli szívverés) a szokványos szívöszszehúzódások mellett megjelenő szívverés, amely megzavarja a szívritmust. Az is előfordul, hogy minden egyes extraszisztolét egy-egy rövid szívmegállás követ (a pitvari extraszisztolé esetén), amit a beteg mellkasi fájdalomként él meg. Az említett okokon és a különböző szívbetegségekben szenvedőkön kívül extraszisztoléról gyakran panaszkodnak a túlságosan aggodalmaskodó, idegeskedő emberek és a hipochonderek is, azt gondolván, hogy súlyos szívbetegségük van, noha jó egészségi állapotnak örvendenek. Ez az úgynevezett szívneurózis.

Pitvarremegés

A szívdobogásérzés oka lehet a pitvarremegés (pitvarfibrilláció) is. Ilyenkor a pitvarfülcsék izomrostjainak rendszertelen aktivitása nem eredményez hatásos pitvari összehúzódást, és a kamrák összehúzódása is szabálytalan lesz. A pitvarfibrilláció az elektrokardiogrammon (EKG) számban és kitérésben szabálytalan, ún. F-hullámot (fibrillációhullám) eredményez a normális működést jellemző P-hullám helyett. Időskorú embereknél az érelmeszesedés, fiataloknál a kéthegyű (mitrális) billentyű elváltozása a leggyakoribb ok. Kezelésként a megfelelő szívritmus-szabályozó gyógyszerek adása szükséges.

Syncope cardialis

A fenyegető eszméletvesztéssel, szédüléssel, verítékezéssel, fülzúgással, sápadtsággal, átmeneti látászavarral járó rosszullét oka általában neurovegetatív szabályozási zavar. A syncope cardialis a különböző szívbetegségek miatt kialakuló agyi vérellátási zavar, többnyire átmeneti eszméletvesztéssel. Ezek a rosszullétek hirtelen erőkifejtés vagy erős érzelmi felindultság esetén egyébként egészséges embereknél is jelentkezhetnek. Ha a kóros állapot elhúzódóvá válik, a beteget stabil oldalfekvésbe kell fordítani, és azonnal orvost kell hívni.Szívelégtelenség

szívelégtelenség minden szívbetegség végkimenete, ilyenkor a szív nem képes többé ellátni a szervezetet a szükséges vérrel. Számos oka lehet, ezek közül az esetek 95%-a az alábbi elváltozások következménye.

A billentyűhibák (elégtelenség vagy szájadékszűkület) gyakran fertőzéses eredetűek, de a billentyűk betegsége lehet veleszületett is.

A magas vérnyomás az erekben fellépő fokozott nyomást jelent, ami a szívet állandó, túlságosan nagy erőkifejtésre kényszeríti, hosszú távon fokozottan megterheli, majd károsítja a szívizomzatot.

Minden, ami akadályt képez a vér útjában, megterhelést jelent a szívnek, és gyakran kóros elváltozást hoz létre a szűkület felett.

A bal és a jobb szívfél elégtelenségének kezelésekor közösek az életmódbeli és étrendi változásokat ajánló tanácsok és a vízhajtó gyógyszerek szedésén alapuló terápia.

Sokk

A sokk keringési és oxigénellátási zavarral, a káros anyagcseretermékek felszaporodásával járó, az egész szervezetre kiterjedő működési elégtelenség. Kialakulhat a sokk szívelégtelenség miatti értónusvesztés és nagy mennyiségű vérvesztés következtében is. A tünetek az artériás vérnyomás akut csökkenésével kapcsolatban: a bőr – főleg a végtagokon – hideg és szürkén sápadt. A légzés felületes, a szívverés felgyorsul, gyakran a percenkénti 140-et is meghaladja, a pulzus nehezen tapintható.

Jobb szívfél-elégtelenség

A jobb szívfél-elégtelenség tünetei a bokavizenyő, teltségérzés a nyakban és a karban, fáradékonyság. Jellemző tünete azonban az alsóvégtagi vizenyő (ödéma). Ez olyan egyértelmű tünet, ami alapján a bal és jobb szívfél-elégtelenség jól felismerhetően elkülöníthető, noha előrehaladott állapotban ismert az egész szívet érintő, teljes szívelégtelenség is. A jobb szívfél-elégtelenség jellegzetes tünetei a gravitáció következtében leggyakrabban a boka és a máj duzzanata. A betegek azt veszik észre, hogy zoknijuk mély bevágást okoz a bokatájon.

A bal szívfél elégtelensége

A bal szívfél-elégtelenség első tünetei a terhelésre jelentkező nehéz légzés (munka dyspnoe), a szív megnagyobbodása, szisztolés zörej megjelenése és a gyorsult szívverés. A pihenő testhelyzetben is jelentkező nehéz légzés és a bőr kékes elszíneződése súlyosbodó szívelégtelenséget jelez. Kezelés nélkül ez az elváltozás a beteg halálához vezető heveny tüdővizenyőt, koszorúér-, verőér-, elzáródást vagy tüdőgyulladást okoz.