Hátfájós generáció nő fel

Nem ritka a harmincéves vagy a még fiatalabb beteg. Olyanokról van szó, akik hosszú távon terhelik a gerincüket, sokan például a sok üléssel – mondja dr. Tomáš Sloboda idegsebész. Dorzalgia – így nevezik az éles nyak-, derék- és hátfájást. Világméretű járványról van szó, ami egyre több fiatalt érint. Nemcsak a számítógéppel végzett munka és a sok mobiltelefonálás, hanem az is hozzájárul e helyzet kialakulásához, hogy nem tudják, hogyan kell a fájdalmat megelőzni.

Mozgáshiány és helytelen táplálkozás

Az egészségügyi minisztérium adatai szerint a 18–24 éves népesség 23 százalékának fája a háta, az 50–64 éveseknél ez az arány már 50 százalék. Az esetek 15 százalékában van speciális oka, de 75 százalék esetében nem ismerik az okot. Ez a diagnózis a gyógyfürdői és a kórházi kezelés leggyakoribb oka a 35–54 éves korosztályban. 2022-ben hátfájás miatt 27 233 beteget kezeltek kórházban.

A gerincnek leginkább az egyoldalú terhelés, az egészséges mozgás hiánya és a helytelen táplálkozás árt. Fiatalkorban főleg csigolyakárosodás miatt fáj a hátuk, idősebb korban pedig a degeneratív elváltozások miatt.

„Amikor ülünk, néha dupla nyomás nehezedik a gerinc alsó részére, és ha sokáig ülünk, nem figyelünk a helyes testtartásra. Amikor mozgunk, több izmot kapcsolunk be” – mondja az idegsebész.

A serdülők sem kivételek

Az elmúlt évek adatai szerint a hátfájás már a serdülőket is gyötri. A szlovákiai kamaszok fizikai állapotáról szóló tanulmány, a Health Behaviour in School Aged Children (HBSC) azt mutatta, hogy 2018- tól megnőtt azon fiatalok aránya, akiket valamilyen fájdalom gyötört. Hát-, fog-, has- vagy fejfájás ellen 2022-ben a 13–15 éves lányok háromnegyede, a fiúknak pedig a kétharmada legalább egyszer szedett gyógyszert. A hátfájás egyre gyakoribb ok arra, hogy a gyermekorvost felkeressék. A fájdalom közvetlenül hat a gyermek életére, és helyes, idejében történő diagnosztizálás nélkül krónikus problémává válhat.

Gyakran okoz munkaképtelenséget

A hátfájás lényegesen rontja az ember életminőségét és teljesítményét, és a fejlett országokban a munkaképtelenség leggyakoribb oka, miközben rendkívüli orvosi, gazdasági és szociális problémát jelent.

A hátfájás esetében nagyon fontos a korai diagnosztika, a jól megválasztott kezelés, az életmódváltás, a beteg tájékoztatása a kockázati tényezőkről, mint amilyen a dohányzás, a túlsúly, a stressz vagy a rosszul megválasztott testi terhelés. Sok embernek segítenek a gyógyszerek, de a szakemberek szerint a súlyosabb hátproblémát nem szüntetik meg. „Hátfájással csaknem mindenki találkozott már. Ha egyszeri és rövid ideig tartó fájdalomról van szó, ez rendszerint a szervezet reakciója a terhelésre, esetleg a megfázásra, de nem kell azonnal orvoshoz szaladni, ha pihenés után enyhül a fájdalom. Más eset az olyan állapot, amikor a hátfájáshoz más neurológiai tünetek is társulnak, például zsibbadás vagy végtaggyengeség” – magyarázza a szakember, aki szerint ha sokáig figyelmen kívül hagyjuk a hátfájást, súlyosabb problémát hívhatunk életre. Ma már sokféle modern ábrázoló technika áll rendelkezésre, amely alapos diagnózist nyújt, és jelzi az életmód-változtatást és magát a kezelést, ami lehet műtéti és nem műtéti. Dr. Tomáš Sloboda vallja: „Amíg csak lehet, nem javasolom a műtétet. A műtét nagyon súlyos beavatkozás, igyekszünk megelőzni, amíg nem használtuk ki a kezelés minden nem műtéti lehetőségét. Természetesen ez a beteg állapotától függ. Meggyőződésem, hogy ha már fiatalkorban óvnánk a gerincünket, megfelelően mozognánk, táplálkoznánk és pihennénk, elkerülhetnénk a műtétet.”