GYÓGYTURMIX

Amerikai orvosok egy csoportja azt feltételezi, hogy a testhőmérséklet ideiglenes csökkentése minimalizálhatja a stroke-ból és az egyéb traumás betegségekből eredő esetleges károsodások előfordulását. A hideg csökkenti az oxigénszükségletet, így megóvhatja az agyat, amely egyébként nem jutna megfelelő mennyiségű oxigénhez. A kísérleteket egereken végezték. Testhőmérsékletük és lélegzetvételük lecsökkent, sejtaktivitásuk pedig valóban szünetelt. Néhány órával később az egerek a friss levegő hatására felébredtek, és ugyanolyan életfunkciókat mutattak, mint a kísérletbe be nem vont társaik.

Mit várhatunk?

Úgy tűnik, manapság már hosszabb életre számíthatunk, mint néhány évtizede. Az 1970-es években egy 65 éves ember azzal számolhatott, hogy 77 éves koráig fog élni, míg ma egy ugyanilyen korú ember azt remélheti, hogy még a 81. születésnapját is megéri. Jelenleg Nyugat-Európában a nők átlagosan 79 évig élnek, míg a férfiak 74 évig. A várható élettartam emelkedése egyrészt annak köszönhető, hogy a 20. század első felében jelentősen csökkent a gyermekhalandóság, másrészt pedig annak, hogy megjelentek a védőoltások. A szakemberek hangsúlyozzák, hogy magunk is növelhetjük várható élettartamunkat: ha például kerüljük a sót, 2-5 évvel élhetünk tovább, ha pedig csökkentjük a koleszterin-bevitelt, további 2 évre számíthatunk.

A zene ereje

Azt bizonyára mindnyájan tapasztaltuk, milyen hatalma van a zenének: egy andalító melódia megnyugtat, ha pihenésre van szükségünk, az energikus rock pedig felpezsdít a reggeli készülődés közben. Állítólag egy hamburgi klinikán például mindig Chopin zongoraszonátáit hallgatva készülnek a nehezebb műtétekre. A szakemberek már egy olyan listát is összeállítottak, amelyben bizonyos testi és lelki panaszokra a megfelelő típusú zene hallgatását javasolják. Álmatlanság ellen például Beethoven Holdfény-szonátáját, fáradtság esetén Vivaldi két trombitára írt C-dúr versenyművét, fejfájás esetén Mozart 39. szimfóniáját, míg magas vérnyomás ellen gregorián énekek hallgatását ajánlják.