Gyógyítás a nap erejével

Télen fokozottan megnő fényigényünk, hiszen a fény megőrzi egészségünket és elűzi a búskomorságot. Ehhez azonban nem csak a napfény a megfelelő: speciális lámpák segítségével fedezhetjük napi fényszükségletünket. A színes fénnyel végzett terápiák pedig bizonyítják, hogy a fény valóságos univerzális „gyógyszer“ testnek, szellemnek és léleknek egyaránt.

A sötét őszi és téli hónapokban főként többnapos eső után mindnyájan tapasztalhatjuk, hogy hangulatunk és közérzetünk nagymértékben függ a fénytől. Míg júniusban a napsütéses órák száma naponta átlagosan 17 óra, januárban ez az idő napi 7 órára csökken. Nem csoda tehát, ha ilyenkor elfog bennünket a téli depresszió. A búskomorság mellett romlik koncentrálóképességünk, fizikai teljesítőképességünk, kedvetlenekké válunk, gyengül immunrendszerünk, ilyenkor jelentősen megnő az infarktusok száma is. A természetes napfény, anélkül, hogy közvetlenül észlelnénk, óriási hatással van egész szervezetünkre. Nemcsak az ébrenlét és az alvás ritmusát szabályozza, de hatással van a hormonrendszerre, szabályozza a vérnyomást és az anyagcserét, fokozza a méregtelenítő mechanizmusokat.

Sajnos, a modern életmód hatására jelentősen csökken a napfényadagunk, ugyanis az ébrenlétben eltöltött időnk mindössze 10%-át töltjük a szabadban. Száz esztendővel ezelőtt ez az arány még 90% volt. A napfény jótékony, szabályozó hatásához mindössze napi két–három, szabadban eltöltött óra elegendő.

Még rosszabb, hogy a mesterséges fényforrások, különösen a fénycsövek hatása a méreghez hasonlatos. Ez a fényszmog egyes kutatók szerint legalább olyan káros, mint az elektroszmog. Több orvosi egyetemen többek között a Münsteri Egyetemi Klinikán végzett vizsgálatok során kiderítették, hogy a közönséges fénycsövek ugyanolyan hatásúak a szervezetre, mint a serkentők vagy a nyugtatók. A világos, fehér fény hatására hirtelen emelkedik a vérben a stresszhormonok szintje, ugyanakkor megzavarja a tobozmirigy működését. Ennek hatására az idegesség, agresszivitás és fáradtság egyaránt jelentkezik a mesterséges világítás használatakor. Ez az állandó stresszhatás viszont megbetegíthet bennünket.

A mesterséges fény megbetegítő hatása annál erőteljesebb, minél kevésbé hasonlít a napfény teljes fényspektrumára. Sajnos, a mai iskolák, irodák és más munkahelyek szinte kivétel nélkül neoncsövekkel vannak megvilágítva. Ezek fehér fényt bocsátanak ki, úgy, hogy mindössze 3-4 különféle hullámhosszú fényt „kevernek ki“ fehérre. Ez azt jelenti, hogy a természetes napfényben megtalálható, különféle hullámhosszú fények nagy része hiányzik a neonfényből. E hiány pedig kifejezetten káros hatású.

Létezik azonban egészséges mesterséges fény is. A NASA az USA hadseregének megbízásából már a hatvanas években kifejlesztette az első, ún. teljes spektrumú mesterséges fényforrást, amelynek fénye 95%-ban megegyezik a napfénnyel. Ezek hatására az amerikai tengeralattjárókon szolgáló katonák egészségi állapota jelentős mértékben javult. Az orvosok megállapították, hogy ez a természetes mesterséges fény kifejezetten gyógyító hatású bizonyos megbetegedések, pl. hajhullás, neurodermitisz és különféle anyagcsere-betegségek esetén.

Az is tény, hogy azoknál a gyermekeknél, akiknek az osztálytermében természetes fényt kibocsátó fénycsöveket égettek, kevesebb volt a fogszuvasodás, jobban tanultak, jobban tudtak feladataikra összpontosítani. 1983-ban ezeket a fényforrásokat a világ több országában hivatalos formában elismerték gyógyhatású termékként.

Míg az Egyesült Államokban már igen sok helyen, pl. kórházakban, iskolákban több millió ilyen természetes fényforrást használnak, Európában még nem ilyen jó a helyzet. Főként a monitor előtti munka következtében gyakori a fejfájás, az égő, száraz vagy könnyező szem, a kötőhártya-gyulladás, migrén, depresszió, valamint a vázizomzat, elsősorban a nyak és a vállizmok fájdalmai, görcsei, alvászavarok, stresszhelyzetek. A fényhiány és a fényszmog első jeleinek tekinthetjük a hirtelen fellépő szénhidrátéhséget, a fokozódó alvásigényt és a csökkenő libidót.

Az egyik legfontosabb hullámhossz, amely a hagyományos mesterséges fényforrásokból hiányzik, az ultraibolya (UV). Csak a napfényre nagymértékben hasonlító fényű fényforrások bocsátanak ki ultraibolya-hullámokat, gyógyhatásukat nem kis mértékben e hullámhosszú fénykomponensnek köszönhetik. A nemzetközi hírű berlini Charité Klinikán 50 szívbeteg páciensen végzett vizsgálatok tanúbizonysága szerint az UV-fény hatására csökken a vérnyomás és a vér koleszterinszintje. A pácienseket egyszerűen szoláriumcsövekkel világították meg, négy hét alatt 12 alkalommal. Más vizsgálatok szerint három hét alatt mindössze hat ilyen jellegű fénybesugárzás hatására jelentősen javul a hangulat.