A helyes szokások kialakítása

Mielőtt a kisgyermekek szokásairól, szoktatásáról beszélnénk, tisztáznunk kell, mit is nevezünk szokásnak. Amikor például a munkából hazaérünk, meg szoktuk nézni a postaládát, megtöröljük cipőnket a lábtörlőn, idegen helyre belépve köszönni szoktunk, vannak elalváshoz kapcsolódó szokásaink: van, aki a falnak fordulva alszik el, mások a fejükre húzott takaróval, szokássá válhat az esti olvasás, az esti vagy reggeli zuhanyozás és így tovább. E sokféle cselekvés abban egyezik meg, hogy automatikusan, külön figyelem nélkül végezzük őket, sőt még a cselekvés elindítására se kell figyelmet fordítani, kényszerítő erejű belső indíték hajt a szokássá vált cselekvés elvégzésére. Könnyű belátni, hogy a jó szokások a felnőtt számára is megkönynyítik a helyes magatartást és alkalmazkodást, tehermentesítik a tudatot, s ezzel más tevékenységek végzésére teremtenek lehetőséget.

A szokások kialakulásában döntő jelentősége az egymás követő események vagy tevékenységek gyakori ismétlődésének van.

Az egymást megbízhatóan követő események rendje a kisgyermek biztonságérzetének is alapja. A kisgyermek akkor érzi magát jól, akkor érzi magát biztonságban, ha az egyik nap megközelítően olyan, mint a másik, ha az étkezések, a fürdetés, a séta, a mese ideje, fontos tárgyainak, játékainak a helye mindig állandó, ha nem történnek váratlan, számára kiszámíthatatlan események, amelyeket képtelen megérteni, s így felkészülni se tud rájuk. A kisgyermeknek ez a sajátossága, „konzervativizmusa“ rendkívül fogékonnyá teszi a szokások kialakítására. Tulajdonképpen nem kell mást csinálni a szülőnek, mint megbízható napirendet kialakítani, s elvárásaiban következetesnek maradnia, a rendszeres életmód következtében szinte magától alakul ki a helyes szokások egész rendszere.

Ha például minden nap – ugyanabban az időben van a vacsora, a fürdetés és a lefektetés ideje – s ezen akkor sem változtatnak, ha vendégek jönnek, vagyis ha a család tölti barátoknál, nagyszülőknél a délutánt – a gyerek úgy fogja érezni, az a világ rendje, hogy ő a mese után elaludjék, eszébe se fog jutni, hogy másként is lehetne, vagy hogy tiltakozzék. Természetesen a megszokott mesét akkor is megköveteli, ha éppen vendégek vannak, s ez akkor is jár neki!

Részletek Kálló Éva, Kenéz Márta, dr. Lőrinczy Erzsébet A kisgyermekkor című munkájából