A gyermekvállalás kora után

Az optimális családtervezés lényegéből következik, hogy az előzetesen tervezett számú gyermek(ek) világrahozatala után a családtervezők a gyermekvállalást általában befejezettnek tekintik. Ebben az életszakaszban a hatékony fogamzásgátlás válik a központi kérdéssé. A megoldás során három lényeges szempontot kell figyelembe venni.

1. Legfontosabb az alkalmazott fogamzásgátlási módszer veszélytelensége, hiszen nagyon hosszú időszakról van szó. Tájainkon a kívánt számú gyermeket a nők általában huszonöt-harminc éves korukra elérik. Fogamzó képességük befejezését viszont csak havivérzésük elmaradása jelenti, ami manapság negyvennyolc-ötvenéves korban várható. Tehát akár huszonöt év hosszúságú időszak során kell megoldani a fogamzásgátlást. Az egészséges férfiak esetében gyakorlatilag nincsenek a termékenységnek életkorbeli korlátai.

2. A gyermekvállalás utáni fogamzásgátlás megtervezésekor a családtervezők csökkenő termékenységére is helyes gondolni, melynek két magyarázata is lehet. A nők harmincéves kor utáni teherbe esési esélye kimutathatóan és fokozatosan csökken, emellett az életkor előrehaladtával egyre kisebb gyakoriságú a nemi aktivitás is.

3. Végül sohasem szabad elfelejteni, hogy az emberek sorsuk váratlan alakulása miatt megváltoztathatják döntésüket és újra kívánhatnak gyermeket. Az ilyen igény leggyakrabban újabb házasságkötés és új közös gyermek óhaja esetén merül fel. Ritkábban a gyermek vagy házastárs elvesztése motiválhatja a korábbi döntés megváltoztatását. Éppen ezért a fogamzásgátlási módszerek alkalmazásának fontos feltétele, hogy használatukat követően a fogamzás lehetősége visszaállítható legyen.

A gyermekvállalás kora után a méhbe helyezhető fogamzásgátló eszközök tekinthetők az optimális fogamzásgátlási módszernek.

A méhbe helyezhető

eszközök a „méhbevalók”

A méhbe helyezett fogamzásgátló eszközök felfedezői állítólag az arab tevehajcsárok voltak. A vemhes teve ugyanis nem képes csomagszállításra, így anyagi veszteséget jelentett gazdája számára. Valamelyik eszes hajcsár jutott arra a felfedezésre, hogy ha a teve méhébe kavicsot dug, ez az idegen test megakadályozza a fogamzást. Valóban, a nők méhbe helyezett eszközei esetében is az úgynevezett idegentest-reakció jelentheti a legfontosabb védelmet. Emiatt ugyanis sok falósejt jelenik meg a méh üregében, melyek elpusztítják az ondósejteket.

A hazai adatok ismeretében nyilvánvaló, hogy nálunk a méhbe helyezhető eszközök népszerűsége messze elmarad a többi európai országban tapasztaltakétól. Fontos aktuális feladatunk tehát a két korszerű fogamzásgátló módszer megbomlott egyensúlyának a helyreállítása. Ezt követeli az asszonyok egészségvédelme, de ezt diktálják a gazdaságossági szempontok is. Egy méhbe helyezhető eszköz ugyanis sokkal olcsóbb, mint évente 273 tabletta. A népszerűtlenség magyarázatát keresve objektív és szubjektív okokat érdemes elkülöníteni. Az objektív okok között a választék szűkösségét kell kiemelni. A méhbe helyezhető eszközök különböző típusai ismertek, ezek eltérnek egymástól nagyságukat, alakjukat és alapanyagukat illetően is. A más országokban széles körben használt eszközök többféle nagyságban készülnek, így a szakember a méh nagyságának megfelelő változatot választhatja. Ez csaknem olyan fontos, mint a tablettáknál az összetétel, tehát a típus megválasztása. Fontos az eszközök alakja is, mivel ettől függően töltik ki a méhüreget. Szó sincs azonban arról, hogy az eszköz elzárná a méhüreget az ondósejtek elől. A hatásmechanizmus ennél sokkal bonyolultabb. Az idegentest-reakció mellett a méh és a petevezeték izomzatának szokásos működését, finom, ritmikus összehúzódását is megváltoztatják. Emiatt a megtermékenyített pete túl gyorsan eljut a méhbe. A korai érkezést még tetézi, hogy a méhnyálkahártya szokásos átalakulása a megtermékenyített pete befogadásakor lelassul. ĺgy ha létrejött is a fogamzás, a megtermékenyített pete nem képes beágyazódni a méhbe. A méhbe helyezhető eszközöket hosszas kísérletezés után szövetbarát műanya-gokból állítják elő. Ezekbe az esetleges fertőzések hatását csökkentő antibiotikumokat, fertőtlenítő gyógyszereket és a röntgenfelvételen árnyékot adó anyagokat is beépítenek. Utóbbinak köszönhetően mindig könnyen tájékozódni lehet helyzetükről. Újabban két irányba fejlesztik tovább a méhbe helyezhető eszközöket. Fémek, például réz és ezüst felhasználásával javítják hatásfokukat, és sikeresen kísérelték meg fogamzásgátló hormonok beléjük építését is. Ezáltal a méhbe helyezhető eszközök és a tabletta fogamzásgátló hatása kombinálható.

(Részletek dr. Czeizel Endre Az egészséges utódokért című munkájából)