A demencia már 40 felett megjelenik – Ismerd fel a figyelmeztető jeleket!

Ki gondolta volna, hogy betegség nem az izom és a hírnév alapján válogat. Bruce Willisnél egy évvel ezelőtt diagnosztizáltak afáziát, állapota azonban fokozatosan romlott. 67 évesen végül frontotemporális demenciával (FTD) diagnosztizálták.

„Sajnos a kommunikációs problémák összessége csak az egyik tünete annak a betegségnek, amellyel Bruce küzd. Bár fájdalmas, megkönnyebbülés, hogy végre egyértelmű diagnózist kaptunk” – írta felesége, Emma Heming Willis és exe, Demi Moore Bruce Instagramján.

"A 60 év alattiaknál az FTD a demencia leggyakoribb formája, és mivel a diagnózis felállítása éveket vehet igénybe, valószínűleg sokkal elterjedtebb, mint gondolnánk” – tették hozzá.

A világon több mint 46 millió ember él demenciával, és ez csak a diagnosztizáltak száma. Az Egészségügyi Világszervezet szerint ez a tíz legsúlyosabb halálos betegség egyike.

Általában feledékenységgel kezdődik, és másoktól való teljes függőséggel végződik. Jelenleg nem ismert semmilyen mód a gyógyítására vagy a megállítására. A demencia általában az agy, elsősorban az agykéreg, majd később más agyi struktúrák károsodásának, neurodegeneratív agyi betegségeknek, de olyan káros folyamatoknak is lehet a következménye, mint a mérgezés, a fejsérülés vagy az agyi érellátás károsodása. A feltűnésmentes első tünetek, amelyeket általában az öregséggel vagy a fáradtsággal szoktunk kapcsolatba hozni, igen alattomos, általában későn felismerhető betegséggé teszik. 

A tipikus memóriaproblémák csak egy jel a sok közül. Dr. Petr Novák, a Szlovák Tudományos Akadémia Neuroimmunológiai Intézetének munkatársa szerint a demencia egyes típusai személyiségváltozásban, az ítélőképesség és a problémamegoldó képesség romlásában, a koncentrációs képesség csökkenésében, beszédzavarban és a kognitív területen kívüli változásokban is megnyilvánulhatnak. 

„Például alvászavar, látászavar, motoros zavarok, mint a remegés, a merevség, a lassú mozgás vagy a hallucinációk. Azoknál az embereknél, akiknek a munkájuk során szellemi tevékenységeket kell végezniük, a problémák gyakran a teljesítmény jelentős csökkenésében nyilvánulnak meg. Különösen napjainkban fontos azt is szem előtt tartani, hogy a depresszió elfedheti a demencia kialakulását, de akár szimulálhatja is annak egyes tüneteit.” 

Annak ellenére, hogy a betegség leggyakrabban az időseket érinti, a szakértők arra is figyelmeztetnek, hogy korai típusaként már negyvenéves korban is kezdődhet. Az odafigyelés tehát a kulcsa annak, hogy a betegséget korán elkapjuk, és így enyhítsük későbbi, időskori lefolyását. 

Az Alzheimer's & Dementia című folyóiratban megjelent nagyszabású új tanulmány szerint a megelőzés első számú adeptusa a korai D-vitamin-pótlás. A szerzők ezt több mint 12 ezer emberből álló minta vizsgálatával állapították meg. A D-vitamin-bevitel összefüggésbe hozható volt a hosszabb demenciamentes élettel, és 40 százalékkal kevesebb esetben diagnosztizálták a betegséget abban a csoportban, amelyik étrend-kiegészítőt szedett. A nőknél ez lényegesen jobban működött, mint a férfiaknál. 

Korábbi kutatások már utaltak arra, hogy az alacsony D-vitamin-szint összefügg a demencia magasabb kockázatával; a D-vitamin részt vesz az agyban lévő amiloid eltávolításában, amelynek felhalmozódása az Alzheimer-kór egyik jellemzője, és segíthet megvédeni az agyat a tau, a demencia kialakulásában szerepet játszó másik fehérje felhalmozódásától – írja a ScienceDaily. 

„Ma már rendelkezésre állnak olyan lépések, amelyek a demencia kialakulásának és előrehaladásának kockázatát jelentősen csökkentik. Ezek közé tartozik különösen a formális oktatás és tanulás évei, beleértve a kognitív tréninget, a rendszeres testmozgás, a mediterrán étrend, a dohányzás mellőzése, a mérsékelt alkoholfogyasztás és a rendszeres társadalmi aktivitás” – mondta Dr. Zuzana Katreniaková, a kassai Pavol Jozef Šafárik Egyetem orvosi karának munkatársa. 

A The Lancet című tudományos folyóirat arról számolt be, hogy a demencia kialakulását jelentősen befolyásolhatja a fizikai aktivitás. Több évvel ezelőtt tizenegy tanulmány metaanalízise kimutatta, hogy az edzés, különösen a futás, a kerékpározás, az úszás, a nordic walking, a túrázás vagy a sífutás véd a mentális egészség jelentős romlása ellen. Hetente legalább 150 perc, ideális esetben 300 perc közepes intenzitású edzésre kellene időt szakítani. 

A tudósok egy olyan tesztet fejlesztenek, amely a szűrési folyamat részeként már az első jelek előtt felismeri a demenciát. A teszt az amiloid béta oligomerek szintjének mérésén alapul, amelyek a tudósok szerint az Alzheimer-kór kialakulását kiváltó, rosszul összecsomósodott fehérjecsoportosulások. Egy másik lehetőség, amellyel az életmódbeli megelőzés mellett mindenki élhet, hogy negyvenéves kora után klinikai pszichológussal vagy pszichiáterrel megvizsgáltatja memóriáját. 

„Ha a kezdeti vizsgálat alátámasztja a kognitív károsodás gyanúját, további vizsgálatokra lesz szükség a súlyosság, a típus és a terápia meghatározásához” – magyarázta Peter Novák.

Ideális esetben az idős embert egy pszichológusból, pszichiáterből, neurológusból és radiológusból álló orvoscsoport vizsgálja meg. 

„A CT-t és az MRI-t az agyi infarktusok, daganatok vagy az agyállomány elvesztésének kimutatására használják. Vérvételre is szükség van. Érdemes liquorgyűjtésnek is alávetni magunkat, amely nagy pontossággal megerősítheti vagy kizárhatja az Alzheimer-kór vagy számos más betegség jelenlétét” – tette hozzá a szakértő. 

Sajnos a kezelési lehetőségek általában korlátozottak, és a betegség előrehaladásának lassítására összpontosítanak. Korai diagnózissal és jól adaptált farmakológiai és nem farmakológiai kezeléssel azonban e betegségek progressziója jelentősen lelassítható. A hiábavaló küzdelemben áttörést jelenthet a Peter Novák által vezetett szlovák tudósok által kifejlesztett vakcina. A placebocsoporthoz képest 27 százalékkal, akár 30 százalékkal is lassította a klinikai állapotromlást és a funkcionális romlást. 

A demencia kiváltó okai még mindig nem teljesen tisztázottak, de egyes tanulmányok szerint a magas vérnyomás, a cukorbetegség és az emelkedett koleszterinszint kockázati tényezők.  

Korai tünetek: 

• memóriazavar, amely akadályozza a mindennapi élet egyszerű feladatainak elvégzését. 
• kérdések gyakori ismétlése, mondatalkotási nehézségek. 
• a hangulat és a viselkedés gyakori változása, a külvilág iránti érdeklődés hiánya
• dolgok rossz és nem megfelelő helyre rakása
• rossz tájékozódás az ismerős környezetben – nehézségek a hazatalálásban
• időbeli dezorientáció – korlátozottan képes emlékezni az aktuális napra vagy évre

(pluska.sk)