Orvosok válaszolnak a magas vérnyomással kapcsolatos leggyakoribb kérdésekre

Az interneten keringő válaszok gyakran zavarosak vagy helytelenek, így az Únia pre zdravšie srdce („Egészséges Szívért Egyesület”) összegyűjtötte a betegek leggyakoribb kérdéseit, és megválaszolta őket. Ez vezetett az Odpovede zo srdca („Válaszok a szívből”) című négyhetes sorozat létrehozásához, amelyben minden héten más szívvel kapcsolatos témát tárgyalnak. 

Az Egészségügyi Világszervezet szerint körülbelül 1,28 milliárd 30–79 év közötti felnőtt szenved magas vérnyomástól, és akár 46 százalékuk nem is sejti, hogy ilyen problémája van. A magas vérnyomásban szenvedők kevesebb mint felét diagnosztizálják és kezelik, és körülbelül csak minden ötödik felnőtt beteg (21 százalék) tartja ellenőrzés alatt a betegséget.  

Mi a magas vérnyomás és hogyan jelentkezik?  

Ez volt a két elsődleges kérdés MUDr. Jana Bendová, PhD, MPH, MBA háziorvos számára. A háziorvos az, akinek minden lehetősége megvan a magas vérnyomás átfogó diagnosztizálására és kezelésére. Gyakorlatilag nincs olyan gyógyszer, amelyet ne tudna felírni a magas vérnyomásra, ezért neki kell lennie az első választásnak magas vérnyomás gyanúja esetén.  

„A magas vérnyomás, vagy szaknyelven artériás hipertónia egy krónikus betegség, amely a vérnyomás hosszú távú emelkedésében nyilvánul meg” 

– mondta az orvos.  

Kiemelte, hogy az ember nem válik hipertóniássá, amint magas vérnyomást mér. Ez csak a diagnosztikai folyamat kezdete, amely magában foglalja a hosszabb távú vérnyomásméréseket otthon, a munkahelyen és a rendelőben is.  

„A legtöbb beteg nem érzi, hogy magas a vérnyomása, ezért is nevezik a magas vérnyomást csendes gyilkosnak. Csendben pusztítja a szívet, az agyi ereket és a veséket, ami csak akkor derül ki, ha szívinfarktus vagy agyvérzés történik. Ha valakinek magas a vérnyomása, az leggyakrabban fejfájásban, orrvérzésben, mellkasi fájdalomban vagy akár krónikus fáradtságban nyilvánul meg” 

– magyarázta.  

Hogyan diagnosztizálják a magas vérnyomást?  

Van otthon vérnyomásmérője, és nem biztos benne, hogy helyesen mér? MUDr. Jana Bendová szerint a karon használatos vérnyomásmérők megbízhatóbbak, mint a csuklóra valók.  

„Mérje meg többször, ideális esetben háromszor, és ezekből az értékekből számoljon átlagot” 

– tanácsolta.   

Az optimális vérnyomás 120/80 vagy annál kevesebb. A 130/85-ig terjedő vérnyomásértékek szintén normálisnak számítanak.  

„Az idősebbeknél toleránsabbak vagyunk, náluk az értékek kissé magasabbak. Magas vérnyomásról akkor beszélünk, ha ismételten 140/90-es vagy afeletti értéket mérnek” 

– közölte.  

A magas vérnyomás kialakulásának rizikófaktorai, amelyeket nem tudunk befolyásolni, a nem, a genetika és az életkor. Köztudott, hogy az életkor (és a súly) növekedésével nő a magas vérnyomásban szenvedők aránya.  

„A férfiak körülbelül 65 éves korukig hajlamosabbak a magas vérnyomásra, de ebben a korban kiegyenlítődik a férfiak és nők közötti arány. A génjeink jelentős kockázati tényezőt jelentenek, így, ha a szüleinknek magas vérnyomással vagy szívproblémákkal küzdöttek, nagyobb a kockázata annak, hogy ezek a problémák minket is érinteni fognak” 

– mutatott rá MUDr. Bendová. 

„A leggyakoribb kontrollálható rizikófaktorok közé tartozik a dohányzás, amely bizonyítottan növeli a vérnyomást. A befolyásolható kockázati tényezők közé tartozik még a túlsúly, az elhízás, a mozgásszegény életmód, a fizikai aktivitás hiánya, az egészségtelen táplálkozás, valamint a sok sót tartalmazó étrend. Nem szabad megfeledkeznünk a stresszről sem, különösen, ha az hosszú ideig tart. A túlzott alkoholfogyasztás szintén kockázati tényező.”

Milyen kezelési lehetőségek vannak?  

Alapvetően két lehetőség van: az életmódváltás és a gyógyszeres kezelés. Az életmódváltás csak látszólag egyszerű megoldás – nem könnyű kivitelezni, különösen, ha valaki évek óta egészségtelen életmódot folytat. Az életmódváltás azt jelenti, hogy többet kell mozogni, egészségesebben kell táplálkozni, több minőségi alvást kell biztosítani, és mivel a stressz elkerülhetetlen, meg kell tanulni kezelni, például sportolással vagy meditációval.  

„Ha a kúraszerű intézkedések nem elegendőek, gyógyszeres kezeléshez kell folyamodni. Ez azonban nem jelenti azt, hogy abbahagyjuk a kúrát. Éppen ellenkezőleg, ha valaki elkezd gyógyszert szedni a magas vérnyomásra, akkor mindent meg kell tenni a lehető legegészségesebb életmódért. Ideális esetben fogynia kell, abba kell hagynia a dohányzást, csökkentenie kell a sót az étrendjében. Sokan nincsenek tisztában azzal, hogy még ha nem is kerül só az asztalra, azt a magasan feldolgozott élelmiszerek nagy mennyiségben tartalmazzák” 

– hangsúlyozta.  

Mennyi gyógyszert kell szedni?  

„A tablettás kezelésnek megvannak a pontos szabályai. Nagyon egyszerű, mert a három lépésben történő kezeléssel az artériás hipertóniában szenvedő betegek akár kilencven százalékánál érhető el vérnyomáskontroll. A kezelés első lépésében egyszerre két gyógyszert használunk, és hogy a páciensek számára kényelmesebbé tegyük a kezelést, ezeket a gyógyszereket egyetlen tablettában kombináljuk” 

– mondja MUDr. Anna Vachulová, PhD.  

Ha ezt a kezelést időben bevetik, akkor az artériás hipertóniában szenvedő betegek akár 65 százalékánál is elérhetik a vérnyomásértékek ellenőrzését – folytatta a szakértő.  

„Ezért fontos, hogy a beteg időben orvoshoz forduljon, hogy a kezelés hatékony legyen, és ne csak a vérnyomásértékek csökkenését érjük el, hanem az esetleges szövődmények esélyének csökkenését is.”

Mi történik, ha a magas vérnyomás kezelése sikertelen?  

Ha a célvérnyomásértékeket nem sikerül elérni, akkor jön a következő lépés: egy újabb gyógyszer.  

„Így három gyógyszerünk van, de még mindig össze tudjuk őket kombinálni egy tablettává, egy úgynevezett fix kombinációvá, így a betegnek könnyű adagolást biztosítunk. Az artériás hipertóniában szenvedő betegek akár kilencven százaléka kontrollálható ilyen kezeléssel. Ha még három tabletta sem elég, akkor még egyet kell hozzáadnunk, hogy elérjük a vérnyomásértékek csökkenését” 

– ismertette MUDr. Anna Vachulová.

Milyen kezelési lehetőségek vannak a gyógyszeres kezelésen kívül? 

Szlovákiában a gyógyszeres kezelés mellett a beavatkozó kezelés is rendelkezésre áll – azonban nem minden beteg számára. Ez csak azoknak elérhető, akik nem érik el a célértékeket, és úgynevezett rezisztens artériás hipertóniában szenvednek. Az orvosok ezeket a betegeket speciális központokba küldik, ahol a kiváltó tényező kizárása után felkészítik őket a renális denervációra.  

Mi történik, ha a magas vérnyomás kezeletlenül marad?  

Mint már említettük, a magas vérnyomás nem okoz fájdalmat. Csendben pusztítja a szívet, az agyat, az ereket, és gyakran csak úgynevezett rohamok által jelentkezik. A legrettegettebbek és talán legismertebbek közé tartozik a szívinfarktus és az agyvérzés.  

A kezeletlen vagy nem megfelelően kezelt magas vérnyomás legrettegettebb komplikációi közé tartozik a szívritmuszavar és a szívelégtelenség, amelynek következtében a szív leáll. A kezeletlen artériás hipertónia nemcsak a szívet, hanem az agyat, a veséket, a szemet, az alsó végtagokat is érintheti, és az érelmeszesedéssel is összefügg. Az agy esetében a legfélelmetesebb szövődmény az stroke, különösen az ischaemiás. Ez olyan állapot, amely azonnali kórházi kezelést igényel.  

„A mindennapi klinikai gyakorlatban a leggyakoribb komplikáció az aggyal kapcsolatban a demencia kialakulása. Ez a betegség szintén csendben alakul ki. A beteg elkezd felejteni, nem tudja magát kellőképpen kifejezni. Mind a háziorvosnak, mind a szakorvosoknak különböző vizsgálatok állnak a rendelkezésére, hogy a demencia kialakulását idejekorán észrevegyék, és kijelöljék a megfelelő kezelést, majd a beteget egy másik szakorvoshoz irányítsák” 

– folytatta.  

Hogyan függ össze a magas vérnyomás a vesékkel?  

Kevésbé ismert tény, hogy a magas vérnyomás a vesekárosodással is összefügg.  

„Ha egy páciensnél képalkotó módszerekkel és a reggeli vizelet speciális vizsgálatával enyhe vesekárosodást észlelünk, akkor a vérnyomás kezelése mellett más gyógyszeres kezelést is alkalmazunk, hogy megállítsuk a vesekárosodás progresszióját. Ha a károsodás összetettebb, a visszafordítás nehezebb” 

– magyarázta MUDr. Vachulová.  

Manapság sok szó esik arról, hogy komoly, úgynevezett kardio-renális és anyagcserére vonatkozó összefüggései vannak.  

„Ezért határozzuk meg a vesekárosodás finom markereit, hogy megelőzzük a súlyos szív- és érrendszeri szövődményeket” 

– tette hozzá.  

A vérnyomáscsökkentő kezelésben részesülő betegek bizonyos mértékben védve vannak a szövődményektől. Fontos azonban, hogy a betegnél ne csak korán diagnosztizálják, de helyesen is kezeljék az artériás hipertóniát.  

„Ha a beteg vérnyomása a biztonságos értékeken belül van, a szövődmények kockázata minimális. Amint a beteg vérnyomásértékei nem megfelelően szabályozottak, aránytalanul megnő az összes súlyos és kevésbé súlyos szövődmény kockázata” 

– mondta a kardiológus. 

(Pluska)