Világszerte több millió túlsúlyos ember él. Nem meglepő hát, hogy egyre többen próbálnak ki ilyen-olyan diétát. Vannak közöttük hatásos módszerek, de olyanok is, amelyek nem csökkentik a testsúlyt, és vannak, amelyek veszélyesek lehetnek, ha nem vagyunk eléggé elővigyázatosak.

Mindig akadnak olyan időszakos étkezési divatok, amelyek egyes tápanyagokat dicsőítenek vagy éppen ellenkezőleg, károsnak titulálnak. Ez attól függ, hogy milyen új táplálkozási hóbort került a középpontba egy jó marketinggel. Néhány éve még a zsírt tették felelőssé a túlsúly és az elhízás terjedéséért, mára pedig a legnagyobb mumusnak a szénhidrátok számítanak.

Manapság nemcsak a divatos diéták labirintusában nehéz eligazodni, hanem az úgynevezett „diétás élelmiszerek” kínálata is rohamosan növekszik. A vásárlók számára az egészséges táplálkozás elsősorban a mesterséges színezékektől, ízesítőktől, tartósítószerektől és más mesterséges összetevőktől mentes ételeket jelenti. Szintén jellemző, hogy sokan olyan étrendet képzelnek el, amely csupán speciális, mindenmentes, bio élelmiszereket foglal magába.

Ritka az olyan ember, akinek az életében legalább egyszer ne jönne el a pillanat, amikor szeretne jobban ügyelni az életmódjára. Talán azért, mert épp felugrott pár kiló, talán fittebb szeretne lenni vagy az egészségi állapota megköveteli a változást.

A nagy lendülettel elkezdett diétából gyorsan lehet frusztráció, sőt, a kiinduláshoz képest több is ránk ragadhat. Mit tegyünk, hogy a fogyás ne csapjon át hízásba?

Átlagosan napi 20–30 dekagrammot, azaz két–három szeletet fogyasztunk belőle, mert hagyományos ételeinkhez – például a gulyáshoz, lecsóhoz – ez illik, vagy mert vele lehet a legjobban kitunkolni a pörköltszaftot, és mert egyszerűen szeretjük.

A böjt önkéntes lemondás valamiről, de az nem egyenlő az éhezéssel. A hiánytünetek elkerülése érdekében fontos odafigyelni a fehérje és a vas pótlására - hangsúlyozta az M1 aktuális csatorna vasárnapi műsorában Muzsnai Bernadett dietetikus.

Az utóbbi időben egyre gyakrabban töprengek azon, talán mégiscsak igaza volt Boeltsch M. Beernek, a híres középkori tudósnak, akit munkatársai még Nostradamusnál is nagyobbra tartottak. Az elszászi zsidó famíliából származó alkimista azt jövendölte, hogy a XXI. századra az emberiség egész Európában megbolondul.