Dél-szlovákiak az agrárelitklubban

Bár a Top Agro verseny önkéntes részvételen alapszik, így az agráriumban vállalkozóknak csak egy szeletét öleli fel, az agrárközgazdászok szerint mégis ajánlatos odafigyelni e megmérettetés eredményére. Elvégre az Agrárgazdasági Kutatóintézet úgy állította össze a verseny kritériumait, hogy azok a lehető legjobban kifejezzék a különböző vállalattípusok és magánvállalkozások élet- és versenyképességét. „Éppen azokra a mutatókra helyeztük a hangsúlyt, amelyek az európai uniós életben maradási versenyben is mérvadóak. A legjobbak minden bizonnyal (könnyebben) átvészelik a 2004 május 1-jén rajtoló verseny akadályait” – hangsúlyozta a Top Agro nyolcadik évfolyamának rózsahegyi eredményhirdetésen Blaas Géza agrárközgazdász. Hogy az Agrárgazdasági Kutatóintézet igazgatójának jóslata mennyiben válik be, az majd jövőre kiderül. Ugyanakkor az is igaz, hogy néhány éve már a hazai pénzintézetek is odafigyelnek a százak listájának alakulására. Fridrich Turza, a nemeslugrovái (Lugrová) szövetkezet elnöke újságíróknak nyilatkozva nem titkolta, négy évvel ezelőtt annak köszönhetően kapott vállalata hitelt az egyik pénzintézettől, hogy felverekedték magukat a legjobbak közé. Az UniBanka pedig szó szerint presztízskérdésnek tartja, hogy a Top Agro helyezettjei intézetük ügyfelei legyenek. „A szlovákiai verseny legjobbjai közül 2002-ben még csak 75 cég volt az ügyfelünk, számuk mára 80-ra bővült” – hirdeti az agráriumot legnagyobb mértékben hitelező pénzintézet. Jaromír Matoušek, az UniBanka mezőgazdasági és élelmiszeripari ügyosztályának vezetője pedig idén is ott ült a díjátadó ünnepség nézői között és szemtanúk szerint fennhangon húzta a strigulákat: „Ez a cég már ügyfelünk, emez még nem...”

Bár az európai uniós csatlakozásunkkal kapcsolatban még mindig sok a kérdőjel és nagy a bizonytalanság a termelők között, a legjobb agrárcégek vezetői sorra azt mondogatták, hogy nem félnek a megmérettetéstől. „Ha két-három éven belül a hazai farmerárak az EU-s szintre emelkedtek, akkor már megérte a csatlakozás” – fogalmazott Igor Hlavatý, a nagykéri szövetkezet elnöke. Lelkes Péter, a lakszakállasi cég első embere pedig abban látta a csatlakozás előnyét, hogy az EU-ban a költségvetési periódus végéig, tehát 2006 decemberéig nem változnak a versenyfeltételek és a támogatási előírások, a parasztok pontosan tudják, hogy ami alanyi jogon jár nekik, azt meg is kapják. Perleczky Gábor, a galántai regionális agrárkamara igazgatója nem tart attól, hogy a szlovák gazdák – projektumkészítési gyakorlatlanságuk miatt – esetleg nem tudnak majd meríteni a strukturális alapok forrásaiból. „Ha a portugál vagy a görög parasztok erre képesek voltak, akkor ezt a leckét mi is megtanuljuk. Sokkal inkább félek attól, hogy a termelőink nem tudatosítják: akár egyetlen hiányzó fülszám miatt is megvonhatják szarvasmarhatartóktól a támogatást. Erre Ausztriában már is volt példa. Márpedig arra számíthatunk, hogy az EU ellenőrei sűrűn látogatják majd termelőinket.” Perleczky szavaival Szikura Ferenc, a királyrévi Agrostaar Rt. igazgatója is egyetértett.

A rendezvényen természetesen nem maradt visszhang nélkül a miniszterelnök minapi elszólása „a trágyára fordítandó közvetlen kifizetésekről” sem. „Egyes politikusaink, közgazdászaink nem tudatosítják, hogy a mezőgazdaság több a puszta élelmiszer-termelésnél. Az agrárium fenntartása előfeltétele annak, hogy a legelők, kaszálók, árokpartok ne gazosodjanak el. Ha erre a mezőgazdasági termelés elsorvadása miatt nem kerülne sor, annak nemcsak az egyik napról a másikra a munka nélkül maradó mezőgazdászok látnák a kárát, hanem az egész vidék. De ha a vidék rendezetlensége miatt elmaradnak a turisták, az allergiaokozó füvek pedig elszaporodnak, az az egész országnak árt, mégpedig súlyosan” – fogalmazott Jozef Sedlák, a szlovák agrárújságírók klubjának elnöke, a Top Agro verseny egyik életre keltője.