Csonthéjasok korai védelme

Az előző években a termelők kevés figyelmet szenteltek a gyümölcsmolyokra a csonthéjasokban. A kialakult kárképhez hozzájárult a permetezések minimalizálása is, amit a termelők főként a beavatkozás költségessége miatt nem alkalmaztak, a termésmennyiség pedig nem ellensúlyozta a kiadásokat. Azonban gyakran előfordult az is, hogy a termelők a szükséges permetezéseket nem mindig végezték el vagy csak megkésve, és akkor sem a leghatékonyabb készítményekkel. A csonthéjasok, de főként az őszibarack legveszélyesebb károsítója a barackmoly, a keleti gyümölcsmoly és a szilvamoly, melyeknek lárvái a rügy, a hajtás, a levél és a gyümölcsöt is károsítják.

A keleti gyümölcsmoly (Grapholita molesta) az őszibarack legjelentősebb kártevője, de a ringlót, kajszit, almát és a körtét is károsítja. Az 1900-as évektől terjedt el nálunk is. Kárképét jól ismerik a termesztők: kora tavasszal a 8–10 cm-nél hosszabb hajtások végei hervadnak majd elszáradnak, és a hajtásokon mézgafolyás látható. Az elhalt hajtásban található a hernyó, a lárva. Ez a tavaszi kártétel nagyon hasonlít a barackmoly tavaszi hajtáskártételére. Ám mert ez a kártevő hernyó alakban telel át, így kártétele is hamarabb kezdődik, általában már 3-4 leveles állapotban. A keleti gyümölcsmoly hernyói a gyümölcsfejlődés időszakától a kis gyümölcsöket károsítják, később a zöld majd az erőfélben lévő és az érett gyümölcsökkel táplálkoznak. A hernyók leggyakrabban a kocsány felől rágnak be, majd onnan a gyümölcshúson keresztül a magig hatolnak. A megtámadott gyümölcsökön másodlagosan fellépő kórokozók telepednek meg, elrothadnak, így jelentős terméskiesést okoznak.

Az elmúlt év időjárása kedvezett a molyok tömegszaporodásának, ezt a feromon csapdákba befogott egyedszám is megerősített. A kártevők rajzása kora tavasszal robbanásszerűen indult a meleg hatására. További rajzásuk az év folyamán széthúzódott és igazán nem lehetett a nemzedékeket egymástól elkülöníteni. Szeptember elején a részleges negyedik nemzedék lepkerajzása is elkezdődött, melynek hernyói a későn érő gyümölcsbe és a már leérett fák fiatal hajtásaiban táplálkoztak.

A barackmoly (Anaresia lineatella) fő tápnövényei az őszibarack és a kajszi, de károsítja a szilvát, mandulát és a cseresznyét is. Előfordulása nálunk is igen gyakori. Már kora tavasszal a rügyfakadás után a hernyók behatolnak a rügyekbe, később a fiatal hajtásokba, melyek elhervadnak. A hernyó ezt követően újabb hajtásba vándorol és annak belsejében károsít tovább. Nyár folyamán részben a gyümölcsöt is károsítják, csak a zöld gyümölcsöt vagy a még érőfélben levő gyümölcsökben táplálkoznak. Októberben az utolsó lárvanemzedék védett helyre vonul telelőre.

A hosszan tartó száraz meleg időjárásnak köszönhetően népességük a tenyészidő folyamán erősen felszaporodott. A negyedik nemzedéke, amely szeptemberben jelentkezett, többsége jól kifejlődött lárvaalakban ment telelőre. E kártevő az idei évben igen korai és jelentős károkat okozhat, ha tavalyhoz hasonlóan meleg száraz, időjárás lesz tavasszal.

A szilvamoly (Grapholita funebrana) fő tápnövénye a szilva, a kajszi, az őszibarack, a meggy, az alma és a kökény. Csak a gyümölcsben károsít. A fiatal hernyók berágása nyomán a szilvákon mézgafolyás látható, az ilyen gyümölcsök kényszerérettek lesznek és július végéig lehullnak. Az őszibarackon is a mag környéke megpuhul és könnyen lehullik. A közvetlen kártétel mellett jelentős a kórokozó gombák által megtámadott elsősorban a monília kártétele is. A szilvamolymak általában nálunk is egy tavaszi és két nyári nemzedéke van. A meleg és száraz időjárás kedvezett a szilvamoly peterakásának. A kártevő ugyanis 24–26 C között rakja le a legtöbb petét, így az egyes nemzedékek jól elhatárolódtak egymástól. A harmadik nemzedék tavaly igen nagy létszámú volt, ezért idén az első nemzedéknél erős rajzás várható.

Mindhárom kártevő többnemzedékes, ezért a védekezés alapja a rajzás időpontjának pontos megál-lapítása. Erre szolgálnak a feromon csapdák vagy az előrejelzések. A lárvák elleni pontos időzítés elengedhetetlen, mert hatékony, biztos hatást csak a tojások és a fiatal lárvák elleni védekezés során érhetünk el. Az első nemzedék rajzásának időszakában általában két rovarölő szeres permetezés szükséges. Erre legalkalmasabbak a környezetkímélő kitingátló szerek: Dimilin, Nomolt, Match, Rimon. A későbbiekben bármely engedélyezett rovarölő szert használhatjuk, csak ügyeljünk a javasolt használati utasítás betartására.

A szerző a Központi Mezőgazdasági Ellenőrzési és Növényvédelmi Intézet (ÚKSUP-OOR) komáromi munkatársa