Családiasság és tudományos teljesítmény

A hét alapképzésre március végéig, az ugyanennyi magiszteri programra pedig április 30-ig lehet jelentkezni, a február végi nyílt napon pedig zsúfolásig megteltek az előadótermek – tudjuk meg, ha ellátogatunk a Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Közép-európai Tanulmányok Karának honlapjára. Érdeklődésemre Bárczi Zsófia elhatárolja egymástól a nyílt napon tapasztalható érdeklődést, a jelentkezők számát, továbbá a felvett, valamint a felvettek közül beiratkozott hallgatókét. „Bár a nyílt nap tükröt ad arról, hogy mely szakok iránt van érdeklődés, a jelentkezők arányával a látogatók száma nem mindig van összhangban. Volt már példa arra is, hogy egy adott szak bemutatkozására alig néhányan ültek be, viszont végül jóval az eredetileg várt fölött volt a jelentkezők száma.” Vannak tehát, akiknek konkrét terveik vannak, vagy máshonnan tájékozódnak, egyenes összefüggést nem mindig érdemes keresni a különböző számok között. Tavaly azonban – három év után – növekedett a hallgatók, illetve a beiratkozók száma is. „Tudjuk, hogy eleve demográfiai mélyponton van a most egyetemre beérkező generáció, de remélem, hogy a karon átlendültünk egy krízisen, és ennek nagyon örülünk.”

Kibővült portfólió

Bár továbbra is rendkívül meghatározónak tartja a pedagógusképzést, már hosszú ideje nem foglal el kizárólagos helyet a kar kibővült portfóliójában. „A két szinten futó pedagógusképzés továbbra is bázist jelent, ám emellett olyan programjaink is vannak, amelyek kimondottan Szlovákia déli területeire kívánják a két nyelven jól kommunikáló szakemberek képzését segíteni. Ilyen elsősorban a kétnyelvű ügyvitelszervezői szak, s részben az idegenforgalom is; a tolmács–fordítói szak pedig némileg ki is mutat erről a területről, hiszen a magyarhoz a szlovák mellett német vagy angol nyelv társul.” Ez utóbbi kapcsán a dékán kifejtette, hogy az utóbbi időszakban egy fordulatot észleltek: a magyar–szlovák helyett immár a magyar–angol reláció lett a népszerűbb. És hasznosíthatóak is a kar kínálta szakokon megszerzett oklevelek, tapasztalataik azt mutatják, hogy a végzett hallgatók elhelyezkedése jó: egy 2017-es felmérés szerint négy hónapon belül csak a hallgatóknak valamivel több mint 4 százaléka nem talált állást. Márpedig szükséges az ilyen jellegű összhang is a társadalmi igények és a felsőoktatás tevékenysége között.

Igazodni a társadalmi környezethez

Bárczi Zsófia úgy érzékeli, hogy még nem múlt el a bölcsészettudományokat célzó masszív ellenkampány. „Ennek van objektív oka is, mert az sem volt teljesen egészséges, hogy a kétezres évek derekáig sokszorosára duzzadt a felsőoktatásba bekerülő hallgatók száma bizonyos szakokon, és az érdeklődés, ez ma már élesen megmutatkozik, nem mindig a társadalmi, gazdasági igényeknek megfelelően oszlott meg az egyes szakok között. De ez messzire mutató kérdés.” Emlékeztetett, hogy Szlovákiában a szakindítás az egyetemek, karok belügye, és szorosan összefügg az adott intézmény profiljával s lehetőségeivel. Vagyis hiába van szakemberhiány a munkaerőpiac egy-egy területen, ha éppen azokból a megfelelő minősítésű oktatókból van hiány az egyetemeken is, akikre alapozni lehetne a hiányt megszüntető szakot. „Visszatérve a túlképzés kérdéséhez: a kilencvenes évek második felétől a diplomások létszámának emelése a kormány célkitűzései között is szerepelt, s hosszú időn keresztül inkább a felsőfokú képzettségűek arányának növelésén volt a hangsúly, mint a felsőoktatásnak a munkaerőpiac igényeivel való összehangolásán. Megjegyzem, történt ez akkor, amikor már számos nyugati országban verték a vészharangot a jól képzett mesteremberek megfogyatkozása miatt. Mára fordult a kocka, a diáklétszám jócskán megcsappant, s a felsőoktatási intézmények legnagyobb kihívása, hogy lehetőleg olyan azonnal hasznosítható tudással vértezzük fel a diákjainkat, amely összecseng a munkaerőpiac igényeivel. Ez utóbbi azonban rendkívül dinamikusan változó rendszer, pár évente átalakul, és ez megnehezíti a tervezést. Ezért fontos, hogy az egyetemekről kikerülő fiatalok gondolkodása rugalmas legyen, képesek legyenek meglátni az összefüggéseket, és legyenek az őket övező világ – ne pedig csak egy szűk szakma – működésére vonatkozó ismereteik is. Ebben van, mind a mai napig, a humán és társadalomtudományok ereje.”

A működés

A működés pénzügyi háttérének biztosításához a hallgatói létszámon túl a karon dolgozó oktatóknak jó tudományos teljesítményt is kell nyújtaniuk. Ez egyrészt a kezünk alól kikerülő tanulmányok számában és jellegében, másrészt a megvalósított projektek szerint mérhető. E téren a bölcsészettudomány és a pedagógia hátrányban van, az idegenforgalom területén viszont szélesebbek a lehetőségek. Az előbbi két területen kevesebb a megfelelő folyóirat, a kutatások közül pedig a társadalom széles rétegei számára hasznosíthatóak élveznek előnyt a pályázatok kiírásakor. „Egy humán területen vagy a pedagógia terén tevékenykedő szakember nem könnyen jut kutatási pénzekhez, kevés olyan pályázati kiírás van, amely ezekre a területekre irányulna, és számottevő anyagi forrást is biztosítana. A tavalyi évértékeléskor mégis azt láttuk, hogy sikerült növelni a tudományos teljesítményünket, és ez kimondottan megnyugtató.”

Évfordulós értékelés

Az évzáró summázás mellett egy másik komoly összegzés is történt tavaly, ugyanis a 2003-ban létrejött Közép-európai Tanulmányok Kara fennállásának 15 évét ünnepelte. „Minden közösség életében fontosak az ünnepek, ezek a ritka pillanatok biztosítják a hétköznapi működés felfüggesztését, amikor magunkba tekintünk, megnézzük, mi van mögöttünk, hol tartunk most, kik is vagyunk mi, és hova kellene eljutnunk.” Bárczi Zsófia szerint egy olyan karhoz, amelyen lehetőleg nagyjából mindenki elégedett. „A diák azt kapja, amiért beiratkozott, a tanár pedig nem a stressz és frusztráció különböző fázisain zuhan keresztül az élete során.”

Úgy látja, hogy a felkínált tanulmányi programok többsége nem mutat átfedést a többi magyar nyelven (is) oktató szlovákiai felsőoktatási intézménnyel, azt pedig serkentő hatásúként fogják fel, ha bizonyos területeken mégis konkurencia tapasztalható.

A hallgatók pozitív értékelése fontos visszajelzés a kar vezetősége számára. A szokásos éves anonim hallgatói értékelésen túl a hallgatók képviselői egy kötetlen találkozó keretében is kiemelték a szakmaisággal való elégedettségüket, az oktatók hozzáértését. Ehhez a dékán hozzáteszi, hogy olyan kétnyelvű közeget teremtettek a hallgatóknak, amelyben szabadon használhatják az anyanyelvüket, de a szlovák nyelv is állandó eleme a napjaiknak. „A hozzánk érkező vendéghallgatókon tudjuk elsősorban lemérni azt, amit nagyon sokan kiemelnek nálunk, mégpedig a családias légkör meglétét a hallgatók és a dolgozók között.” Emellett azt is figyelembe vehetjük, hogy Nyitrán gazdag a diákélet, szinte a kezdetektől létezik a Juhász Gyula Ifjúsági Klub, amely a Mezőgazdasági Egyetem magyar hallgatóit is megszólítja, a karon pedig három éve kórus is működik. Ezenkívül rendszeresek a filmvetítések, szakmai előadások, általában egy évben 80-90 tanórán kívüli rendezvényt tartanak, köztük konferenciákat, bemutatókat, workshopokat, beszélgetéseket – magyarázza. A diákparlament pedig minden ősszel megtartja egyhetes rendezvénysorozatát, a nyitrai diáknapokat. Jó hír továbbá, hogy az egyetem idén várhatóan befejezi egy épület modern kollégiummá való alakítását, ezzel segítve a szállásgondok megoldását.

A dékán és a szépíró

Bárczi Zsófia 2016 óta tölti be a dékáni tisztséget, és azóta többször nyilatkozott arról, hogy a teendők rangsorolásának leginkább a szépírói tevékenység látja kárát. Nemrég azonban új kötettel jelentkezett, a Vidéki lyányok énekeskönyve című novelláskötet a Főnix kiadónál jelent meg. „Ezek a szövegek többségében kész történetek voltak. Az elmúlt tizenöt évben hol intenzívebben, hol kevésbé, de folyamatosan írtam. Az utóbbi három évben azonban az írás háttérbe szorult, mert a jelenlegi munkám teljesen másféle kompetenciákat igényel. Aztán tavaly Bolemant Lillától érkezett egy megkeresés, majd megpályázta a kiadást, és így élesbe fordult a dolog. Bár már megjelentek korábban a novellák, kötetté szerkeszteni az anyagot komoly munka volt.”

A teljes írás a nyomtatott Vasárnapban jelent meg!