Csak a minőségi termék versenyképes

A rendszerváltás előtti időszakban a dél-szlovákiai régióban lakók számára a zöldségtermesztés jelentette az egyik legjövedelmezőbb kiegészítő bevételi forrást.

Cseri Tibor mérnök és Zolczer Ferenc a káposztafélék bemutatójánálA szerző felvételeiA rendszerváltás előtti időszakban a dél-szlovákiai régióban lakók számára a zöldségtermesztés jelentette az egyik legjövedelmezőbb kiegészítő bevételi forrást. A nagyüzemi kertészeti gazdaságok termékei mellett a háztáji gazdaságokban, egy-két hektáros parcellákon, fóliasátrakban vagy üvegházak alatt megtermelt zöldségnek is nagy keletje volt nemcsak az északabbra fekvő járásokban, hanem Csehországban is. Az ország kettéválása és az ezzel járó piacvesztés, valamint a külkereskedelem liberalizációja révén szabadon behozható külföldi zöldség jelentős mértékben visszavetette, sőt egyesek szerint a tönk szélére sodorta a hazai termelést.

Az kétségtelen, hogy jónéhány év kellett ahhoz, hogy a szétzilált ágazat úgy-ahogy magára találjon. S noha mostanában szinte divat a zöldségtermesztésben uralkodó pénzügyi és értékesítési viszonyokra hivatkozva újra temetni ezt az ágazatot, a nemrégiben Ipolybalogon tartott zöldségtermesztési szaknapon megjelent csaknem háromszáz szakmai érdeklődő láttán úgy tűnik, hogy a helyzet talán mégsem annyira kilátástalan. Az ország keleti és nyugati végéről idesereglett szakemberek és termelők érdeklődése egyben tanújele annak is, hogy a hozzáértő gazdálkodók továbbra is látnak fantáziát a zöldségtermesztésben. Félreértés ne essék: nehézségek, gondok és akadályok természetesen mint minden más ágazatban, itt is vannak és lesznek is, ugyanakkor a piaci igényekre épülő termeléssel és jól szervezett értékesítéssel, amelybe nemcsak az eladás, hanem az áru megfelelő előkészítése, csomagolása, raktározása és szállítása is beletartozik, a hatékonyan termelők megtalálhatják helyüket és számításaikat az egyre nagyobb követelményeket támasztó zöldségpiacon is.

Ipolybalogon tíz évvel ezelőtt Bálint Péter mérnök, Cseri Tibor mérnök, Zolczer Ferenc és Dobos Lukács társulást alakítottak, amely tevékenységében egyebek között a zöldségtermelést is felvállata. A társulás jelenleg mintegy 630 hektár saját, illetve bérelt területen gazdálkodik, ebből 120 hektáron szabadföldi zöldségfajtákat termelnek. Közülük a 40 hektáron termesztett káposzta, a 28 hektáron termesztett hagyma és a 20 hektáron termesztett sárgarépa a meghatározó. A termesztés mellett a Bejo Zaden és Enza Zaden zöldségvetőmagokat forgalmazó komáromi A.H.C. Zaden Shop Kft.-vel 8 éve tartó szakmai kapcsolat keretében közösen csaknem minden évben szakmai napot szerveznek, amelyen az említett cég által forgalmazott és minősítő kísérletekbe besorolt zöldségfajtákat is bemutatják.

Cseri Tibor, a társulás tagja a szlovákiai szabadföldi zöldségtermesztés helyzetének ismeretében úgy véli, annak ellenére, hogygondjuk nekik is van éppen elég, panaszkodni nem érdemes. A problémákat úgyis mindenkinek magának kell megoldania. Az ágazat jövőjét elemezve elsősorban az értékesítésben fennálló helyzetre és a belőle való kilábalás lehetőségeire és szükségességére hívta fel a figyelmet.

A bemutatót Bálint Péter mérnök nyitotta meg, a háttérben jobbról Dobos Lukács, Cseri Tibor és Zolczer Ferenc „A zöldséget ma már nem elég megtermelni, fontos, hogy azt a fogyasztókhoz azok elvárásainak megfelelő minőségben, csomagolásban és időpontban juttassuk el. Az értékesítés bizony napjainkban még sok buktatóval jár, ezen a területen jelenleg a hazai zöldségtermelők még csak most bontogatják a szárnyaikat, az azonban nyilvánvaló mindannyiunk számára, hogy meg kell tanulni a terméket eladni. Ez a folyamat véleményem szerint gyakorlatilag már a fajtakiválasztással megkezdődik, hiszen olyan fajtákat kell termelni, amit a piac igényel. Másrészt azzal is tisztában vagyunk, hogy a megfelelő árszínvonal elérése érdekében nem lehet, nem szabad közvetlenül a termőföldről eladni a termést, illetve annak egy részét, hanem megfelelő raktári és feldolgozói kapacitásokat kell kiépíteni annak érdekében, hogy az árut hosszabb ideig szállítani tudjuk.”

Az ipolybalogiak egyelőre szintén közvetítő révén, tehát zöldségforgalmazó nagyraktárakkal együttműködve értékesítik árujukat, juttatják el az üzletekbe, áruházakba. Az ipolybalogi társulás nem titkolt célja, hogy a cég a közeljövőben komoly beruházást kíván eszközölni a raktárkapacitás és a termékcsomagolás színvonalának növelésére. Csomagoló és termékmosó gépsor beszerelése is szerepel a tervek között, Cseri Tibor szerint az elkövetkező pár évben ennek az elképzelésnek a megvalósítására összpontosítanak. A termelői társulásnak jelenleg Ipolybalogon és Ipolyságon van raktára, ezek felszerelése, klimatizációval való ellátása pénzügyi lehetőségeik alakulásától függ. Azt ugyanis a társulásban a megalakulás óta működési alapelvként tartják számon, hogy csak addig nyújtózkodnak, amíg a takarójuk ér. (il)

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.

Támogassa az ujszo.com-ot

A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!

Ezt olvasta már?