Az őszi kezelés hatékonyabb

A gabonatermesztés gazdaságossága az utóbbi iőben egyre inkább előtérbe kerül, ezért az egyes beavatkozásokat már nemcsak a gyomok (vagy egyéb kártevők) elleni hatékonyság, hanem a gazdaságosság szempontjából is értékelni kell. Ennek során nem csak az összköltségeket kell figyelembe venni, ami ugyan szintén nagyon fontos, hanem az egyes kezelések hatását az adott növény terméshozamaira. Néhány vállalatban például a gyomirtószerek alkalmazását az őszi gabonafélékben a tavaszi időszakra időzítik azzal az indoklással, hogy ekkor már „célirányosan” a meglévő gyomok ellen tudnak fellépni. Ugyanakkor azonban ezekben a növényállományokban már „láthatatlan”, de gazdaságilag jelentős károk keletkeznek az ősztől tavaszig meglévő gyomok nyomán, amelyek elsősorban:

elvonják a tápanyagokat a kultúrnövénytől,

megváltoztatják az állomány mikroklímáját, s ezzel lehetővé teszik a gombás betegségek fejlődését,

u megváltoztatják, illetve gyengítik a fényviszonyokat az állományban,

u magasabb költségeket igényelnek a tavaszi kezelések során – általában a készítményekből a maximális adagokat kell használni.

A kezelések alkalmazási idejének hatását, illetve a veszélyes gyomok, például a nagy széltippan és a parlagi pipitér elleni kezelések időpontjának hatását a terméshozamokra az 1. grafikon mutatja.

A grafikonból kitűnik, hogy noha minden kezelés pozitívan hatott a terméshozamokra, a legnagyobb hatékonyságot (a mért terméseredmények alapján) az őszi és a kora tavaszi kezelések eredményezték.

Az őszi gabonafélékben a legveszélyesebb ősszel kelő gyomnövények közé a parlagi pipitér, a nagy széltippan és a ragadós galaj tartozik, de ide sorolhatjuk még a mezei árvácskát, a veronikaféléket, a parlagi ecsetpázsitot, a szédítő vadócot, a nyári perjét, az árvacsalánféléket, a pásztortáskát, a tyúkhúrt és a keserűfűféléket stb. Előfordulásuk gyakoriságát a chlorotoluron alapú készítmények alkalmazásának hiánya vagy csökkent felhasználása okozza.

A nagy széltippan és a parlagi pipitér elleni védekezésben a chlorotoluron alapú készítmények jelentenek megoldást, ilyent tartalmaz a Lentipur 500 FW készítmény is. Ez a hatóanyag elsősorban az őszi kezelésekre mind preemergensen, mind pedig postemergensen alkalmazható. A hatóanyag ugyanis nemcsak a leveleken keresztül, hanem a gyökerek révén is felszívódik.

Ha az állományban további gyomfajták is előfordulnak, mint például a ragadós galaj, az árvacsalán és a veronikafélék, a szert más hatóanyagú készítményekkel is kombinálni lehet. Az Aurora 50 WG, amelynek hatóanyaga a carfentrazone-ethyl például kiválóan alkalmas a Lentipurral való kombinációra. Az Aurora 50 WG-re elsősorban a ragadós galaj elleni gyors és határozott hatás a jellemző, de a veronikafélék és a mezei árvácska ellen is megfelelő hatékonysággal rendelkezik.

Azokon a parcellákon, ahol a nagy széltippan és a parlagi pipitér mellett a parlagi ecsetpázsit, a nyári perje, az árvacsalán, a pásztortáska, a tyíúkhúr és a keserűfű is jelen van, ősszel a Lentipur alkalmazása ajánlott 1,5 – 2 l/ha adagban. A ragadós galaj, a veronikafélék és a mezei árvácska elleni védekezésre az Aurora 50 WG 30-35 g/ha adagjával kombinálható (a gyomok nagysága alapján). E kombináció előnye, hogy alacsony hőmérsékleten, már 5 oC-on is alkalmazható. A gyakorlatban ez annyit jelent, hogy a postemergens kezelést a vetés ideje és az állomány kelése alapján egész ősz folyamán alkalmazhatjuk. Az ismertetett adagok a korai postemergens kezelésre vonatkoznak (a gabona 3. levelétől), vagyis amikor a gyomok már kikeltek, de még nincsenek megerősödve. Nem mellékes szempont az sem, hogy a Lentipurral és az Aurora 50 WG-vel való kezelésnek nincs korlátozó hatása a követő növények, főleg a repce és a cukorrépa termesztésére.

A Lentipur nem hat a repce utánkelésre, ilyenkor a szulfonilammónia alapú készítményekkel, például a Granstar 75 WG 15 g/ha adagjával keverhető.

A két készítmény, tehát a Lentipur 500 FW és az Aurora 50 WG 10 hektárnyi terület kezelésére elegendő közös csomagolásban (20 liter Lentipur + 300 g Aurora) is megvásárolható, ezáltal e két szerrel való kezelés egy hektárra jutó költsége (2 liter + 30 g/ha) 714 koronát tesz ki.

Természetesen mindkét készítmény alkalmazása engedélyezett, s a más szerekkel való kombinációk kiválasztásakor be kell tartani a szerek címkéjén feltüntetett utasításokat.

A szerző növényvédelmi szakember