Már a katalizátor is nagyobb figyelmet érdemel!

Az emissziós tesztek kötelezővé válásával autónk olyan alkatrészei is a figyelem középpontjába kerülhetnek, amelyeknek eddig a létezéséről is alig tudtunk. Két héttel ezelőtt a lambda-szondáról írtunk, most magáról a katalizátorról lesz szó. E berendezésnek az a feladata, hogy a megfelelően beállított robbanómotor kipufogógázának károsanyag-tartalmát csökkentse. Ezt azzal éri el, hogy a működése során fellépő magas hőmérsékleten a benne található nemesfémek a káros anyagok egy részét oxidálják, vagy ártalmatlan anyagokká alakítják. Ha viszont a motor beállítása nem a gyári adatoknak megfelelő, a katalizátor hatásfoka jelentősen csökken, sőt akár tönkre is mehet ez a drága alkatrész. Az alábbiakban a katalizátorok meghibásodásának leggyakoribb okait ismertetjük.

1. Rosszul beállított motor. A beállítatlan motor többszörösen is károsíthatja a katalizátort, szükségtelen terhelést okozva annak, valamint magának a motornak is. A károsodást általában a helytelen benzin/levegő keverék, a rossz gyújtásbeállítás, vagy a visszaszikrázó gyújtógyertyák okozzák. Hosszú távon e hibák bármelyike a katalizátor tönkremenetelét eredményezheti.

2. Üzemanyag jut a kipufogórendszerbe. A gépjármű üzemanyagának csak a robbanótérben szabad elégnie. A robbanóteret elégetlenül elhagyó üzemanyag bejut a kipufogórendszerbe, és a katalizátort forró részeivel érintkezve berobban. Ez magasan a normál üzemi hőmérséklet fölé fűti a katalizátort, és akár meg is olvaszthatja azt. A leggyakoribb okok: helytelen benzin/levegő keverék, elöregedett gyújtógyertyák és gyertyakábelek, hibás lambda-szonda, rosszul működő injektor, elromlott vagy rosszul beállított szelep.

3. Olaj vagy fagyálló keverék került a kipufogórendszerbe. A kipufogórendszerbe jutott olaj vagy fagyálló rövid idő alatt sűrű, szenynyes koromréteg formájában rakódik le a katalizátor kerámiamagjára, eltömítve annak levegőjáratait. Ez egyrészt gátolja a káros anyagok semlegesítését, másrészt – úgynevezett torlónyomás formájában – hőt és kipufogógázt juttat vissza a motorba. A robbanótérbe visszaszívott kipufogógáz felhígítja a következő ciklus üzemanyagát, ami a motoralkatrészek túlmelegedéséhez és teljesítménycsökkenéshez vezet. A jelenség leggyakoribb okai: kopott dugattyúgyűrűk, hibás szelepfészkek vagy tömítések, megrepedt motorblokk..

4. Nem megfelelően működő lambda-szonda. A lambda-szonda meghibásodása esetén helytelen kipufogógáz-összetételt jelez a motorirányító elektronikának, amely erre túl dús vagy túl szegény keverék készítésével reagál. Ha túl dús a keverék, annak egy része a katalizátorban éghet el; ennek következményeit lásd a 2. pontban. A túl szegény keverék égésekor keletkezett szénhidrogéneket a katalizátor nem képes kellően senmlegesíteni; az ilyen jármű a megengedettnél több káros anyagot bocsát ki, és természetesen az emissziós teszten is megbukik.

5. Mechanikai sérülés vagy törött tartók. A katalizátor házában levő mag vékony falú, könnyű, törékeny kerámiatest, amelyet sűrű szigetelőpólya borít. Ez egyrészt a helyén tartja a magot, másrészt bizonyos fokig a sérülésektől is védi. Ha azonban a kipufogórendszer „lóg”, tehát nincs megfelelően rögzítve, a katalizátort könnyen megütheti egy kiálló kő vagy a kerekektől felcsapott keményebb tárgy. Ez persze hibátlan kipufogórendszerrel is előfordulhat, például kátyúba hajtásnál vagy terepezéskor. Az ilyen ütéssel szemben a pólya nem biztos, hogy kellő védelmet nyújt, és a katalizátor magján repedések keletkezhetnek. Ezek már csak nőni fognak, míg végül az egész mag apró darabokra törik. Az ilyen katalizátor – túl azon, hogy teljesen hatástalan –, idővel a motort is megkárosíthatja.

Befejezésül annyit, hogy ha az emissziós vizsgán hibásnak találják autónk katalizátorát, addig ne cseréljük azt ki, amíg ki nem derítjük a hiba okát. Ellenkező esetben drágán vásárolt új katalizátorunk is rövidesen az elődje sorsára juthat! (Forrásmunkák nyomán: V. Gy.)