BMW 130i: Ha hagyjuk, félelmetes, mire képes!

Hatalmas légbeömlők, 10x2 küllős könnyűfém keréktárcsákA szerző felvételeiS ha ezt egy BMW teszi, nyilván itt is illik nyújtania valami különlegeset. Nyújtott is: ebbe a müncheni mércével aprójószágnak számító járműbe beleimplantálta a nagylimuzinjaiban – még a 7-esben is! – használt háromliteres, soros hathengerest. Mind a 265 lóerejével – vagyis bocsánat, ennyire feltupírozva, mert ugyanez a motor az 5-ösben és a 7-esben „csak” 231 lóerőt teljesít….

Külalak, besorolás

Ha az esztétikai műremeknek (is) nevezhető Z roadstereket nem számítjuk, vitathatatlanul az 1-es széria a bajor gyár jelenlegi legszebb terméke. Maszkján – arányosan kicsinyítve – ott van valamennyi BMW-stílusjegy, éspedig a legkarakteresebb megformálásban; motorháza klasszikus sportkocsikat idézően hosszú; ötajtós kabinja pedig a sportos és funkcionális stílus tökéletes ötvözete. A hátsó oszlop előreívelő éle a legtermészetesebben folytatódik az ajtó peremében, a szélvédő feletti légterelő annyira finom ívű, hogy szinte már nem is légterelő, a kocsi méreteihez képest óriási tengelytáv pedig ismét csak a telivér sportautókat idézi. S jön még mindehhez a 130-asnál szinte elengedhetetlen M sportcsomag, óriási légbeömlőjével és több helyről ránk köszönő emblémáival – igaz, már 135 800 koronás felárért. Ez az autó viszont valóban szinte kiköveteli magának! Konkurensek? A hasonló koncepcióval megépített, hasonlóan motorizált és hasonló rangú alsó középkategóriások, például az Audi A3 Sportback 3.2 V6 (250 LE), vagy – bár csak három ajtóval – a szintén 250 lóerős Alfa 147 GTA.

Komfort, szereltség, térkínálat

A biztonsági kellékek listájával kell kezdenünk, mert ez már alapszinten is hiánytalan. Csak az igazi különlegességeket emeljük ki: kanyarfékezést felügyelő rendszer a „normális” DBC (Dynamic Brake Controll) rendszer mellé, 3. generációs DSC menetstabilizátor, dinamikus kipörgésgátló, és még néhány további elektronikus őrangyal. Mindegyikük nagyon-nagyon elkel a klasszikus hátsó meghajtással kombinált 265 lóerőhöz; egy kritikátlanul vakmerő, de nem túl tapasztalt sofőrnek esetenként az életét menthetik meg. A komfortkellékek közül itt már klímaberendezés is van, a CD-s rádió BMW Business márkájú, a 17 hüvelykes gyönyörű alufelnikre húzott 205/ 50-es abroncsok pedig defekttűrőek. Az utasok élettere akkora, mint egy alsó középkategóriás autóban: elöl gyakorlatilag korlátlan, hátul kissé kompromisszumfüggő. Az elülső ülések hatalmas oldalperemei között viszont csak karcsú testalkatú harmincasok férnek el igazán kényelmesen. Egyértelmű utalás ez az idősebbek és a korpulensebbek számára: Önöknek, uraim, ott a 3-as, az 5-ös vagy a 7-es… A csomagtér is a kategória átlaga, de szükség esetén könnyen – csupán az üléstámlák előredöntésével – bővíthető. Az ergonómia a kocsi erős oldala: néhány nap után szinte csukott szemmel is megtaláltunk mindent, és körülbelül ennyi időre volt szükségünk a joystick-szerű irányjelző karok működésének elsajátításához is.

Motor, meghajtás, menettulajdonságok

„A BMW soros hathengerese a világ egyik legjobb motorja, és erről papírja is van. Három liter, gyönyörű hang, fantasztikus nyomatékgörbe…” ĺgy írtak erről az erőforrásról Totalcar-os kollégáink, és ez még – szakzsargonnal élve – csak a statikus prezentáció. A dinamikus ott kezdődik, hogy megnyomjuk az indítógombot (lásd még: Zetor, Porsche), egyesbe lökjük a hatfokozatú kézi váltó tömzsi karját, és masszív gázadás kíséretében felengedjük a tengelykapcsolót. Ezzel egyetlen másodperc alatt kettőszázhatvanöt lóerőt szabadítunk rá a hátsó kerekekre, és ha nem lenne kipörgésgátlónk, tíz méteren belül szénné égetnénk gumijaink felső hámrétegét. Csakhogy van, ezért optimalizált tapadással kilövünk, mint egy rakéta; ebben a stílusban folytatva kezünket nemcsak nem érdemes, de nem is lehet elvenni a váltókarról, mert az egyes fokozatokat átlagosan 2,6 másodperc alatt fogyasztja el a folyamatosan ordító hathengeres. Hatosban már megnyugodhatnánk kissé, ha a sebességmérő mutatója nem a 250-es szám felé közeledne vészes egykedvűséggel, semmi jelét nem mutatva annak, hogy ott meg is szeretne állni. Mégis megáll, ám ez csakis az elektronikus leszabályozás rovására írható: érezzük, hogy menne még tovább. Hogy ámokfutásunk során valamikor csigaléptékű 100 km/órával is mentünk, azt eddigre rég elfelejtettük, hiszen indulás után 6,1 másodperccel már a múlté volt. Közben a volánon keresztül úgy érezzük az utat, mintha meghosszabbított kezeinkkel tapogatnánk, hiszen az első kerekek csakis irányítanak, semmi más feladatuk nincs. A direkt áttételű kormánymű a megszokottnál sokkal kisebb mozdulatokra reagál, egyáltalán: minden kb. 2,5-ször gyorsabban, intenzívebben történik velünk és körülöttünk, mint egy normális autóban. De hát a BMW 130-ast senki nem is akarja azzal vádolni, hogy normális autó...

Zárszó helyett

„Nagy élmény, ha egy kisautó erős” – írtuk nemrég ezeken a hasábokon a 150 lóerős Mitsubishi Coltról. Mit írjunk akkor végszó gyanánt a 115 „lóval” erősebb BMW 130i-ről, amely egy méretosztállyal nagyobb ugyan, de még mindig kompakt autó? Csakis azt, amit akkor, de négyzetre, esetleg köbre emelve: ez a kocsi elsősorban élvezeti cikk, és csak azután közlekedőeszköz. Mindkettőnek tökéletes, de az első minőségében nyújt sokkal-sokkal többet… Vas Gyula

Hengerűrtartalom: 2996 cm3

Legnagyobb teljesítmény: 195 kW (265 LE)/6600min-1

Legnagyobb forgatónyomaték: 315 Nm/2500min-1

Sebességváltó: hatfokozatú kézi

Legnagyobb sebesség: 250 km/óra*

Gyorsulás 0–100 km/óra: 6,1 s

Menetkész tömeg: 1450 kg

Méretek (h/sz/m): 4227x1751x1430 mm

A csomagtér űrtartalma: 330–1150 l

Fogyasztás (városi/országúti/vegyes): 13,7/6,6/9,2 l/100 km

Az üzemanyagtartály űrtartalma: 53 l

Ár: 1 266 400 korona

A tesztelt kocsi ára: 1 474 300 korona

*leszabályozva