Benzin- kontra dízelmotoros gépkocsi: Mikor térül meg az árkülönbség?

Autóvásárlás előtti gyakori dilemma: benzin- vagy dízelmotoros kocsit válasszunk? Műszakilag a két motortípus ma már abszolút egyenrangú; a korszerű turbódízelek dinamikája elérte, sőt sok esetben meg is haladta a velük azonos hengerűrtartalmú atmoszférikus benzinmotorokét. A döntés így tulajdonképpen csak két dolog függvénye: a vételáré, illetve azé, hogy a dízelkocsik magasabb ára a kisebb fogyasztásnak köszönhetően mikor térül meg. Vagy megtérül-e egyáltalán. Az alábbiakban öt márka 11 olyan benzin- és dízelmotoros modelljét hasonlítottuk össze, amelyek hengerűrtartalomban-teljesítményben a leginkább párhuzamba állíthatók, és természetesen szereltségi szintjük is azonos. Utóbbinál a legtöbb esetben az alapfokot részesítettük előnyben, és ahol több lehetőség volt, ott ötajtós karosszériát választottunk. Hangsúlyozzuk viszont: a kilométerszámban kifejezett megtérülést kizárólag a fogyasztáskülönbözet alapján számítottuk ki, tehát nem vettünk tekintetbe olyan tételeket, mint a dízelkocsik valamivel drágább szervizelése, vagy az eltérő biztosítási tarifák azoknál a társaságoknál, amelyek a hengerűrtartalom alapján kategorizálnak. Ezeknél ugyanis például a Škoda Fabia 1.9 SDI vagy a Škoda Octavia 1.9 TDI éves biztosítása nagyságrendileg 4-7 ezer koronával többe kerül, mint a táblázatban feltüntetett benzinmotoros alternatíváiké. Mint látjuk, kivétel nélkül olyan tényezőkről van szó, amelyek tovább rontják a dízelkocsik amúgy sem túl jó megtérülési rátáját. Nem is beszélve arról, hogy összeállításunkat olyan időszakban készítettük, amikor a gázolaj literje olcsóbb volt, mint a benziné (Natural 95: 36,30, gázolaj: 35,90), de ez a különbség, mint a múltban többször volt rá példa, bármikor ismét a nullára csökkenhet. Vagy akár ellenkező előjelűvé is válhat. Ennyi bevezető után pedig végre adjunk teret a számoknak, amelyek – még egyszer hangsúlyozzuk – kizárólag a fogyasztáskülönbözet alapján mutatják azt a bizonyos megtérülési rátát.