Készüljünk fel a tavaszi vetési munkálatokra

A gazda szeme növeli a vetést – így tartja a közmondás. A jó gazda pontosan tudja, hogy a tavaszi vetés fontos része a tarlóhántás, az alapművelés, majd az alapművelés elmunkálása és a megfelelő magágy készítése, mint ahogy mindezt követően a vetés utáni elmunkálás. Tarlóhántással csökkenthetjük a talaj nedvességvesztését, de ezzel egyidejűleg történik a gyomszabályozás, a talaj hőforgalmának a szabályozása, a termőföld biológiai tevékenységének a serkentése is, és nem utolsósorban a tarlómaradványok sekély talajba keverése is. A hántott tarló ápolására a gyomok és az árvakelések megjelenése miatt van nagy szükség.
 

A magágy előkészítése

A hántott réteg talaját úgynevezett késleltetett vízleadás jellemzi, a lazított réteg elveszti a nedvességtartalmát. Nagy melegben jobban felmelegszik, de éjjelre jobban lehűl, mint az alatta lévő talajréteg. A rossz minőségű, vagyis a túl mély, a rögös, vagy a nyitottan hagyott hántásra nem jellemző a nedvességmegőrző hatás. A magágy, más néven vetőágy készítésekor ajánlatos arra ügyelni, hogy aprómorzsás legyen a talaj. A megfelelő, minőségi magágy kialakításával segítjük elő a magvak gyors csírázását és kelését, valamint a gyomirtó szerek hatékonyságát. A jó magágy készítésére ma már olyan munkagépeket használnak, amelyek egy műveletsorban végzik a lazítást, a porhanyítást, az egyengetést és a tömörítést. Ilyen a hengerboronával egybeépített ásóborona kombinációja. A direktvetés során a magárkot a gép csoroszlyája nyitja meg, majd a vetőmag belehelyezése után a gép következő eleme zárja le. Ilyen esetben is nagyon fontos, hogy a magágy laza, morzsás, nyirkos és gyom nélküli legyen. A vetést követő elmunkálás a magvak betakarását, a vetéskor meglazított talaj magvakhoz való nyomását, a talaj felszínének a tömörítését foglalja magába. Megfelelő módon történő takarással kellőképpen megóvjuk a magot és a csírát.

A vetés utáni felszínalakítást a vetőgép sortömörítő hengereivel, vagy a vetőgéphez kapcsolt felületelmunkáló eszközzel végzik. A talaj nedvességtartalmától függően magtakaró fogas, gyűrűs, vagy sima henger külön is használható erre a célra.
 

Minőségi vetőmag, jobb eredmények

„Rendkívül fontos, hogy milyen mechanizmusokat használnak vetéskor, egyre magasabbak az elvárások ezzel kapcsolatban, hogy minél nagyobb területen, arányosan történjen a vetés. A magokat úgy kell vetni, hogy a csírázó növénykék aránylag egyforma vegetációs körülmények között fejlődhessenek, és ezáltal elegendő levegőhöz, fényhez és tápanyaghoz jussanak. A vetőmagot 2–8 centiméteres mélységbe ültetik. A burgonyát 6–12 centiméter, a zöldségféléket 20 centiméteres mélységbe. Ami a mennyiséget illeti, az egyhektáros területre szánt vetőmagok száma 1 és 5 millió körüli lehet” – írja a közelmúltban megjelent szakcikkében Richard Pospišil, a nyitrai Szlovák Mezőgazdasági Egyetem professzora.

A vetéssel egy menetben szilárd tápanyagot, műtrágyát, illetve talajfertőtlenítőt is kijuttatnak a géppel, sőt utólag még soronkénti gyomirtószer-kijuttatásra is alkalmassá tették a gépeket. Nagyon fontos a szakemberek szerint a vetőmag minősége, formája az egyenletes szóráshoz. A normál vetőmagot többnyire nem vetik alá speciális kezeléseknek. Precíziós vetőmag esetében már speciális kezeléseknek vetik alá, így a mérete egyenletes lesz és magas a csírázóképessége. További eljárásokat is alkalmaznak a speciális kezelésekkor, ilyen a megindított csírázás, amikor aktiválják a csírázási folyamatot és vetés után a kelés gyorsabb, egyenletesebb. Drazsírozással megváltoztatják a vetőmag formáját egy speciális réteg felvitelével. Az eljárással sikerül elérniük, hogy az egyforma méret és forma segítségével javítsák a vetés minőségét.

Filmréteges bevonással, csávázással teljesen fedő, általában színezett réteg van a vetőmag körül, ám a vetőmag eredeti formája változatlan marad. Egyéb hatóanyagokkal is elláthatják. Az inszekticides kezelések általában színkódokkal azonosíthatók. Az eljárással az alkalmazott növényvédő szereket rögzítik a vetőmag felületén.

Magágykészítés és vetés

Kedvezően laza szerkezetű, kevésbé rögös talajokon egyszerű fogas boronákkal is megfelelő magágyat lehet készíteni, különösen akkor, ha lezáró hengersort kapcsolnak utánuk.

Megfelelő talajállapot mellett és megfelelő munkaeszközzel a kultivátorok is kiváló magágyat készíthetnek. A korszerű magágykészítésre is alkalmas kultivátorok a porhanyításra rugós kapaszárú munkaeszközökkel vannak felszerelve. A magágykészítő kultivátorok készülhetnek függesztett vagy félig függesztett, illetve vontatott változatban. A nagyobb munkaszélességű változatok szélső tagjai szállítási helyzetben felcsukhatók, üzemi helyzetben pedig lehajthatók. Szármaradványos területen, ahol rendszerint a növényszárak mintegy harminc százaléka borítja a talajt, a kultivátor szerszámmal szerelt magágykészítők – mivel a szármaradványok eltömődést okoznak – csak nehezen üzemeltethetők, vagy egyáltalán nem tudnak dolgozni. Ebben az esetben a túlzott száradást okozó hatásuk ellenére is alkalmazhatók a tárcsás boronák. A simító és lezáró hengerekkel szerelt – manapság divatos – rövidtárcsák használata ajánlott.

Az új konstrukciójú rövidtárcsák esetében a vázkerethez kapcsolódó tárcsatagok két sorban, párhuzamosan helyezkednek el. A lezáró elemek pedig gyűrűs, Crosskill, Cambrigde vagy spirál hengerek lehetnek.
 

Csúcsminőségű vezérlőtechnika

A mezőgazdasági növénytermesztésben használatos vetőgépek között megkülönböztetik a sűrűsoros (10–18 cm-es) kultúrák – alapvetően kalászos gabonák és más gabona vagy dupla gabona sortávra vetett kultúrák – sorvető gépeit, a szántóföldön használatos sorfüggetlen szórvavető gépeket, valamint a széles (45–90 cm közötti) sortávú kultúrák vetésére elterjedt szemenként vető gépeket.

Ez utóbbi csoporton belül külön csoportot képeznek a precíziós szemenkénti zöldségmagvetők. A modern szemenkénti vetőgépeket már továbbfejlesztett pneumatikus vetőegység és a csúcsminőségű vezérlőelektronika teszi alkalmassá pontos vetésre nagy munkasebességben is. A kéttárcsás vetőegységet már kétoldali műtrágya kijuttatással kínálják, így a magok precíz elhelyezése mellett a sávos művelést és magágykészítést is megoldja. Richard Pospišil professzor szerint a talaj vetési előkészítésének és a vetésnek a gépi összehangolása elsősorban azoknál a terményeknél fontos, amelyeket elsőként vetnek el, például tavasszal a mákot.

Kedvezőtlen időjárás esetén is hatékony, gyors megoldásnak bizonyul a két munkaművelet összevonása. Kiváló eredményeket érnek el az egyre pontosabb szórással, például a repcénél.

Száz Ildikó