A talaj sok kapillárist tartalmaz. Ezen vékonyka kanálisokon keresztül jut el a víz a mélyebb rétegekből a felszínre. Minden átforgatással megrongálódnak a kapillárisok, és idő kell a megújulásukhoz. Ezért sose végezzünk mély talajművelést a vetés előtt. A talaj sok kapillárist tartalmaz. Ezen vékonyka kanálisokon keresztül jut el a víz a mélyebb rétegekből a felszínre. Minden átforgatással megrongálódnak a kapillárisok, és idő kell a megújulásukhoz. Ezért sose végezzünk mély talajművelést a vetés előtt.
A vetési mélység és a talajnedvesség fontos tényező
A legtöbb apró vetőmagú növényt (retek, sárgarépa, zöldség, hagyma, póré, saláta) 1-2 cm mélyen kell vetni, amiből az következik, hogy a talajt közvetlenül a vetés előtt 2-4 cm mélyen forgatjuk át. Így az alsó rétegekből a vetőmaghoz kerül víz a kapillárisokon keresztül, és lehetővé teszi a jó csírázást és kelést.
Többen alkalmaznak kertjükben rotavátort. Ez azonban gyakran nem egyenletesen dolgozza el a talajt, megrongálja a kapillárisokat, amely következtében nem jut el a talaj alsóbb rétegéből a vetőmaghoz a nedvesség, így rosszul kel. Ezért ajánlatos legalább két héttel a vetés előtt alkalmazni a rotavátort, majd megvárni, míg a talaj természetesen leül, és csak ezt követően vetni, és hengerrel elsimítani.
A vetés mélysége első látásra nagyon lényegtelen tényezőnek tűnik. Viszont a vetőmag összetételét figyelembe véve megértjük, hogy csak a víz, oxigén, meleg, és a megfelelő mélység kombinációjával képes kicsírázni a növény. A csírázás a víz felvételével kezdődik, aminek köszönhetően megduzzad a mag. Felreped a külső héj, és az embrió elkezd hormont termelni, amely beindít egy sor biokémiai folyamatot. Ehhez pedig oxigén szükséges. A szárazság csakúgy, mint a vízzel elöntött talaj akadályozza az oxigénáramlást. Amikor a magban lévő tartalékanyagok szétesnek a földben, a fiatal növénynek már képesnek kell lennie a föld felett a fotoszintézisre. Ha tehát a magvakat túl mélyen vetjük, a csírázásnál elhasznál minden tartalékenergiát még azelőtt, hogy a föld felszínére kerülne, és elhal. Általánosságban elmondható, hogy minél kisebb mag, annál sekélyebben kell azt vetni.
Az egész csírázás folyamata jelentősen függ a hőmérséklettől. Ha a földben kell várnia a magnak a megfelelő hőmérsékletre, csökken az életképessége, és felhasználja az energiát a csírázás ismételt beindítására. Sokszor meg sem tudjuk, hányszor igyekezett a magocska kicsírázni, de a kedvezőtlen körülmények miatt a csíra elszáradt, még mielőtt a felszínre került volna. Sajnos sokan nem gondolkodnak el azon, hogy a hiba a vetésnél is történhet, ehelyett a vetőmagot hibáztatják.
(sedos)
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.