A vetési mélység és a talajnedvesség fontos tényező

vetőgép

A talaj sok kapillárist tartalmaz. Ezen vékonyka kanálisokon keresztül jut el a víz a mélyebb rétegekből a felszínre. Minden átforgatással megrongálódnak a kapillárisok, és idő kell a megújulásukhoz. Ezért sose végezzünk mély talajművelést a vetés előtt. A talaj sok kapillárist tartalmaz. Ezen vékonyka kanálisokon keresztül jut el a víz a mélyebb rétegekből a felszínre. Minden átforgatással megrongálódnak a kapillárisok, és idő kell a megújulásukhoz. Ezért sose végezzünk mély talajművelést a vetés előtt.

A legtöbb apró vetőmagú növényt (retek, sárgarépa, zöldség, hagyma, póré, saláta) 1-2 cm mélyen kell vetni, amiből az következik, hogy a talajt közvetlenül a vetés előtt 2-4 cm mélyen forgatjuk át. Így az alsó rétegekből a vetőmaghoz kerül víz a kapillárisokon keresztül, és lehetővé teszi a jó csírázást és kelést.

Többen alkalmaznak kertjükben rotavátort. Ez azonban gyakran nem egyenletesen dolgozza el a talajt, megrongálja a kapillárisokat, amely következtében nem jut el a talaj alsóbb rétegéből a vetőmaghoz a nedvesség, így rosszul kel. Ezért ajánlatos legalább két héttel a vetés előtt alkalmazni a rotavátort, majd megvárni, míg a talaj természetesen leül, és csak ezt követően vetni, és hengerrel elsimítani.

A vetés mélysége első látásra nagyon lényegtelen tényezőnek tűnik. Viszont a vetőmag összetételét figyelembe véve megértjük, hogy csak a víz, oxigén, meleg, és a megfelelő mélység kombinációjával képes kicsírázni a növény. A csírázás a víz felvételével kezdődik, aminek köszönhetően megduzzad a mag. Felreped a külső héj, és az embrió elkezd hormont termelni, amely beindít egy sor biokémiai folyamatot. Ehhez pedig oxigén szükséges. A szárazság csakúgy, mint a vízzel elöntött talaj akadályozza az oxigénáramlást. Amikor a magban lévő tartalékanyagok szétesnek a földben, a fiatal növénynek már képesnek kell lennie a föld felett a fotoszintézisre. Ha tehát a magvakat túl mélyen vetjük, a csírázásnál elhasznál minden tartalékenergiát még azelőtt, hogy a föld felszínére kerülne, és elhal. Általánosságban elmondható, hogy minél kisebb mag, annál sekélyebben kell azt vetni.

Az egész csírázás folyamata jelentősen függ a hőmérséklettől. Ha a földben kell várnia a magnak a megfelelő hőmérsékletre, csökken az életképessége, és felhasználja az energiát a csírázás ismételt beindítására. Sokszor meg sem tudjuk, hányszor igyekezett a magocska kicsírázni, de a kedvezőtlen körülmények miatt a csíra elszáradt, még mielőtt a felszínre került volna. Sajnos sokan nem gondolkodnak el azon, hogy a hiba a vetésnél is történhet, ehelyett a vetőmagot hibáztatják.

(sedos)

 

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.

Támogassa az ujszo.com-ot

A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!

Ezt olvasta már?