A Progress jegyében

Zsák János elégedetten szemléli az idei várható kukoricaterméstA szerző felvételeiTörténetének első négy évtizedében a sókszelőcei mezőgazdasági szövetkezet is magán viselte az akkori szövetkezetek jellemző jegyeit, nevezetesen a rendkívül sokrétű, az agrártermelés csaknem minden területét felölelő termelési struktúrát, amelyben a növénytermesztéstől kezdve az állattenyésztésen át a baromfinevelésig valamint a gyümölcs- és szőlőtermelésig nagyon sokféle termék előállítása szerepelt. A rendszerváltást követő átalakítási folyamatban a szövetkezet vezetői számára nyilvánvalóvá vált, hogy az új piaci viszonyok között a hatékony és gazdaságos termelés követelményeinek nem felelhet meg az összes termelési ágazat, ezért a taggyűlés elé olyan transzformációs tervezetet terjesztettek elő, amely a termelési struktúra radikális szűkítésével valamint az intenzív termelésre való áttéréssel és nagyfokú szakosodással számolt.

A tagság jóváhagyta az elképzeléseket, s azokat az elműlt évtizedben csaknem teljes mértékben sikerült megvalósítaniuk. Sőt, a transzformációs folyamat végrehajtásában azon szövetkezetek sorába léptek, ahol a törvényadta lehetőségeket figyelembe véve rendezték a tulajdonviszonyokat is. 2000-ben a szövetkezet tagja lett egy kereskedelmi társaságnak, amely felvásárolta a szövetkezeti tagok tulajdonrészeit, s ezáltal meghatározó részesedést szerzett a szövetkezet vagyonában, amit egyúttal a gazdasági ügyek irányításában is érvényesült.

„Az új viszonyok, a szűkített öttagú vezetőség operatívabb és hatékonyabb döntéshozatali helyzete nyomán végülis kialakultak a gazdaság szerkezeti átalakításának feltételei. A termelési részlegek két divízióba összpontosultak, az agro- és a zoodivízióba, amelyek a tevékenységüket teljesen önállóan végzik, fokozatosan megteremtve a féltételeket a saját forrásokból, saját számláról történő önálló finanszírozásra. A szövetkezet mint olyan, ma már csak szolgáltatásokat nyújt ezeknek a divízióknak, s együttműködik a fejlesztési koncepciók kidolgozásában és megvalósításában” – hangsúlyozta Zsák János a szövetkezet elnöke.

Ilyen kifutókban nevelik a borjúkat A mintegy 2600 hektáros gazdaságban a termelési struktúra radikális átalakításának eredményeként a növénytermesztésben a 24 termelési ágazatból négy maradt fenn – a kukorica, a búza, az árpa és a takarmánykeverékek, a lucerna termesztése. Az állattenyésztésben felszámolták a baromfitenyésztést és a húsmarha-tenyésztést, csupán a tejtermelésre és a sertéshizlalásra összpontosítanak.

„Döntéseinket elsősorban az egyes ágazatok hatékonysági mutatói és a termékek értékesítési lehetőségei motiválták. Nyilvánvaló volt, hogy a termékek minél magasabb szintű feldolgozottsági foka lesz az a kulcs, amellyel a hatékonysági és gazdasági mutatóinkat befolyásolni tudjuk” – vélekedett az elnök. Sókszelőcén már korábban megteremtették ehhez a féltételeket. A búzát saját malmukban őrlik, s lisztként értékesítik, a kukoricát keményítőnek, az árpát sörárpának adják el partnereiknek.

A szövetkezet csaknem egy évtizede foglalkozik a talajkímélő, ún. szántás nélküli termesztéstechnológiák működtetésével, amelyet immár nemcsak saját parcelláikon alkalmaznak, hanem partnereiknek szolgáltatásként is végzik. Újabban a vetőmagok előállítása mellett annak forgalomba hozásával kívánnak piacra lépni, ami annyit jelent, hogy a vetőmagot már nemcsak kitermelik, hanem saját maguk tisztítják, csávázzák, csomagolják és úgy szállítják kereskedelmi partnereiknek.

Az állattenyésztésben a tejtermelés magas szintű koncentrációja és teljesítőképessége révén ma már a fejőberendezések befogadási kapacitásának korlátai miatt azok cseréjére kényszerülnek. Az elnök kissé óvatosan fogalmaz a terveket illetően.

„8-9 ezer literes fejési átlaghoz a műszaki feltételek kialakítása nem olcsó mulatság, s ez a szint ma már az uniós országok átlagával versenyképes, ugyanakkor elgondolkodtató, hogy a belépéssel kapcsolatos kvóták megszabása milyen gátat jelenthet az ágazat fejlődésében, hiszen ezek a kvóták a termelőkre szétírva hosszú időkre visszafoghatják, vagy akár visszavethetik egy-egy gazdaságban az ágazatot.”

Zsák János abban bízik, hogy az új gazdasági környezetben végre érvényesülni fognak a jogszabályok, előírások, hogy a minisztérium által törvényerejű rendeletben megszabott piacszabályozási feltételek, garantált árak vagy egyéb előírások nemcsak a termelők számára jelentenek némi fogódzót, érvelési szempontot az üzleti tárgyalásokon, hanem a feldolgozók, vagy a felvásárlók számára is törvény által érvényesíthető kötelezettséget jelent.

„Már most nyilvánvaló, ha az unióba való belépésünk után is meg akarjuk őrizni a versenyképességünket, és a jóval keményebb gazdasági környezetben is sikeresen helyt akarunk állni, elsősorban önmagunkra, saját erőnkre kell támaszkodnunk, magunknak kell megkeresnünk a sikerhez vezető utat, hangoztatja Zsák János.

A sőkszelőcei Progres mezőgazdasági szövetkezet nemcsak nevében hordozza a haladás szinonimáját. A gazdaság a modern technológiák és termesztési, tenyésztési eljárások elterjesztésében is élen jár, számtalan olyan új terméket gyárt vagy forgalmaz, amelyek a mezőgazdasági termelés hatékonyságának és gazdaságosságának növelését szolgálják. Az állattenyésztésben például a Detoxa 2000 nevű készítmény a mikotoxinok semlegesítésére szolgál, az Ecostat nevű takarmánykiegészítő a sertések bélgyulladásnak megelőzését segíti elő. A fejőstehenek számára a Live sace nevű készítmény a bendő optimális fermentációjának kialakítását szolgálja, s kiváltható vele a szemes takarmány adagolása is. A Protamín nevű fehérjekoncentrátum a napjainkban egyre inkább keresett szója teljes értékű helyettesítésére használható. (sz)