A csonthéjasok lombfertőtlenítése

A környező országok növényvédelmi technológiáit összevetve arra következtethetünk, hogy a betegség hazai terjedésének oka az őszi ún. rezes lombfertőtlenítő permetezések elhanyagolása miatt van. Réztartalmú készítményekkel nemcsak a kora tavaszi időszakban kell permeteni, hanem a tél beállta előtt is. Nagyon fontos lenne a lombhullás fokozódáskor a csonthéjas gyümölcsfákat kellő védelemben részesíteni. Csak így tudjuk ugyanis a nyugalmi időszakban a baktériumos és gombás fertőzések terjedését meggátolni.

Sebparazita gomba

A csonthéjasok ág- és vesszőpusztulását előidéző baktériumok (Pszeudomonas spp.) többnyire a lehullott lomb levélripacsain keresztül fertőzhetnek. A viszonylag hosszú lappangási időszak után megjelenő jellegzetes tünetek (mézgásodás) kialakulásáig a termelők általában a megelőző kezelésekre nem fordítanak kellő gondot.

Csonthéjasok közül különösen az őszibarack szenved az ágpusztulástól vagy ágrákosodástól, melyet a Stereum hirshutum gomba okoz. Ez ún. diszpozíciós betegség, ami azt jelenti, hogy terjedéséhez feltétlenül szükséges a fa fogékony állapota. Ezt előidézhetik a kedvezőtlen talajviszonyok, a fagykárosodás, szakszerűtlen műtrágyázás és egyéb betegségek, mint pl. a levélfodrosodás. A gomba sebparazita, tehát az ép szöveten keresztül nem fertőz. A sérülések, sebek származhatnak a metszéstől, művelőeszközöktől, rovarkártételtől, ilyen például a barackmoly vagy a keleti gyümölcsmoly. Azonban a leggyakoribb behatolási helyei most ősszel a lehullott levelek leválási részei, a fagy következtében elhalt veszszők, az elhalt rügyek.

Gyorsan terjedő betegség

A vesszőfertőzés esetén a betegség gyors lefolyású. A gomba behatolási helye körül barnára színeződő, besüppedt folt alakul ki, amely gyorsan terjed, körüléri a vesszőt, s annak hirtelen hervadását okozza. Az ág vagy törzs fertőzése estén a viszonylag lassú szövetpusztulás következtében rákos seb alakul ki. A kéregszövet besüpped, majd a seb körül kallusszövet képződik. A következő évben a gomba elpusztítja a kalluszövetet és tovább terjed. Ennek következtében a rákos seb növekszik. Ez addig ismétlődik, amíg az ágat vagy a törzset a seb teljesen körbe nem éri. Ekkor az ág a fertőzés helye fölött elhal. Ha a fa törzsén van a rákos seb, az egész fa elpusztul. A gomba okozta károsodást rendszerint erős mézgaképződés kíséri. Ha felnyitunk egy rákos sebet láthatjuk, hogy a fertőzött ágrészben a faszövet is barnára színeződött.

A gombafertőzést előidéző képletek (konidiumok) az év minden szakaszában megtalálhatók. Ennek ellenére a fertőzés rendszerint a késő őszi hónapoktól tavaszig következik be, mert ebben az időszakban a gazdanövény fogékony, és a védekezési reakciója minimális. Ebből következően a nyugalmi időszakban kerülni kell minden olyan műveletet, amely a fa sérülését okozhatja. A metszést tehát a vegetációs idő kezdetekor kell elkezdeni. Ilyenkor kell a rákos sebet is kitisztítani, úgy, hogy az elhalt szövetrésszel együtt megközelítőleg 5-10 mm-es egészséges ágrészt is eltávolítsunk. A metszési hulladékot és a fertőzött részeket égessük el. A metszési felületet és a kitisztított sebeket gombaölőszeres oldattal, sebkezelő szerrel vonjuk be. Házikertben a metszés ideje ezért bátran a vegetációs időbe is nyúlhat. Ha zöldre metszünk, nagy valószínűséggel elkerülhetjük a fertőzést, mert ilyenkor a fákon a sebek gyorsan gyógyulnak, így az esetleges behatoló kórokozók gyorsan lokalizálódnak, terjedésük leáll.

Mivel védekezzünk?

A csonthéjas gyümölcsfák permetezésekor a körte, birs és az almafákat is kezelhetjük. A következő réztartalmú permetszereket használhatjuk: Cuprocaffaro (0,4%), Champion 50 WP (0,4%), Funguran (0,5%), Kuprikol 50 (0,5%), Kuprofor 50 SC (0,5%), Kupritox 20 DKV (0,5%). A permetszert mindig bő permetlében juttassuk ki, és lemosásszerűen alkalmazzuk.

A környezeti tényezőknek fontos szerepük van a betegség fellépésében, ezért ne telepítsünk gyümölcsfát fagyzugos, mélyfekvésű vizes talajokra. A tápanyag-utánpótlást talajvizsgálat előzze meg.

A csonthéjas gyümölcsfákon idén egyes gombabetegségek (például a levélfodrosodás, levéllikacsosodás és egyes helyeken a szilvalevél vörösfoltossága és gnomiája is) erősebben fertőztek, mint a korábbi években. Az ilyen fertőzött fák közvetlen lombhullás utáni rézzel való kezelése, permetezése egyben e betegség ellen is megelőző védelmet nyújt. A lehullott fertőzött leveleket lehetőleg minél előbb forgassuk a talajba, hogy azok minél elébb elkorhadjanak, humifikálódjanak.

A szerző növényvédelmi szaktanácsadó