A korábbi kormányok példáját látva nem kizárt, hogy a jelenlegi kabinet költségvetési pazarlása az Alkotmánybíróságon végzi. A végéhez közeledő 2023-as év a politikailag legmozgalmasabbak közé tartozik. A pénzügyi szakértők szemszögéből nézve majdnem úgy ér véget, ahogyan kezdődött.
A 2023-as esztendő szinte pont úgy ér véget, ahogy elkezdődött
A parlament az év elején döntött arról a javaslatról, hogy a jegybank licencével rendelkező összes szervezetre kiterjesztett különadóval több pénz folyjon az állami költségvetésbe. Az OĽaNO akkor úgy döntött, hogy megkerüli a szokásos véleményezési eljárást, és a javaslatot parlamenti indítványként nyújtotta be. Karácsony előtt a jelenlegi kormány is olyan tervezetet terjesztett a honatyák elé, mely értelmében a regulált szervezetek járulékterhei révén több pénz csuroghat az államkasszába, miközben Ficóék a szokásos törvényalkotási folyamatot gyorsított eljárással kerülték meg. Az érintett szervezetek ismét nem kaptak lehetőséget arra, hogy véleményezzék a működésüket érintő javaslatokat.
A 2023-as év abból a szempontból is érdekesnek nevezhető, hogy Szlovákiának három miniszterelnöke és három kormánya volt, de csak egy kabinet nyerte el a parlament bizalmát. 324 napig bizalom nélküli kormány irányította az országot. Emlékezzünk csak vissza! 2022. december közepén az SaS ultimátumát követően Igor Matovič az elnöki palotába vonult, hogy lemondjon pénzügyminiszteri tisztségéről. Ekkor Sulíkék már ellenzékben voltak, és bejelentették, hogy bizalmatlansági szavazást fognak kezdeményezni az egész kormány ellen. Tehát Matovič elment az elnöki palotába, beadta lemondását, de aztán kitépte azt a papírt átvevő hivatalnok kezéből. A helyzet abszurditását az is fokozta, hogy a liberális képviselők eközben telefonnal a kezükben várták, hogy a lemondást telefonon megerősítsék nekik, és amikor megtudták, hogy Matovič mégsem mondott le, a kormány ellen szavaztak. Paradox módon Matovičnak decemberben mégis távoznia kellett a bársonyszékből, és az általa vezetett tárca irányításával az elnök asszony Eduard Heger miniszterelnököt bízta meg.
Bár Heger megpróbált támogatást szerezni ahhoz, hogy kormánya kibírja a választási ciklus végéig, ez nem sikerült. Így az új év azzal kezdődött, hogy az államfő bejelentette: az előre hozott választás az egyetlen megoldás, és jó lenne megtartani az év első felében. Egyúttal azzal is fenyegetőzött, hogy ügyvezető kormányt alakít, ha a korábbi koalíció nem állapodik meg január végéig. Végül azonban az államfő tiszteletben tartotta, hogy a választást szeptemberig nem tartják meg, és ideiglenesen Hegert hagyta a miniszterelnöki székben. Az országban eluralkodott a káosz, melynek az elnök asszony májusban vetett véget azzal, hogy kinevezte Ódor Lajost miniszterelnöknek, és az ő hivatalnokkormányát bízta meg az ország irányításával. A parlamentben nem szavaztak nekik bizalmat, utána pedig az eredeti koalíció és az ellenzék egyaránt bírálta őket.
Furcsa helyzet állt elő: a kabinetnek az államháztartás helyzete miatt kiegyensúlyozott költségvetést kellett bemutatnia, holott maga a pénzügyminisztérium javasolta, hogy azt ne hagyják jóvá.
A szakértőkből álló kabinet rövid hivatali ideje alatt erős választási kampány zajlott, majd szeptemberben jött az előre hozott választás.
Fico negyedszer lett miniszterelnök, egy másik volt kormányfő, Peter Pellegrini pedig jelenleg a parlament elnöke, és jó esélye van arra, hogy az elnöki székbe üljön. Bár a koalíció egy részét az érdekli, hogy Pellegrini megválasztása esetén a Hlas párt fennmarad-e, az állam szempontjából fontosabb, hogy az államháztartás túléli-e Pellegrini választási kampányát.
A szerző a Trend gazdasági lap munkatársa
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.