Zavaros óvodafejlesztés

Pontosabban annak csak egy kis szelete, az 58 meghívott önkormányzatnak adott 5,34 millió euró (1,655 milliárd forint). Ez valóban csak egy kis szelete, mivel összesen – legalábbis a magyar kormány és az MKP képviselőinek nyilatkozatai alapján – 37,74 millió euró (11,7 milliárd forint) érkezhet szlovákiai magyar óvodák felújítására.

Az egyes óvodáknak/önkormányzatoknak jutó támogatásokat – sajnos – nehéz teljes egészében látni. Az egyik legnagyobb csomag – amelynek közvetítője a református egyház – 10,12 millió eurós (3,14 milliárd forint) támogatást jelent, viszont az egyes óvodák és helyszínek közti elosztás máig ismeretlen a közvélemény előtt. Az önkormányzati csomag előnye, hogy legalább azt lehet tudni, hogy melyik óvodának/önkormányzatnak mekkora összeg jut. Az viszont már kezd homályba merülni, hogy ezt az összeget pontosan mire is költhetik, mi lesz a haszna. A támogatást technikailag folyósító Bethlen Gábor Alap döntésében olyan felhasználási célokat olvashatunk, mint az „óvoda felújítása”, „óvodafejlesztés”, „az óvoda bővítése” stb. Ilyen célok alapján nehéz eldönteni, hogy a 325 ezer euró (101 millió forint) sok vagy kevés az adott célra.
 

Az „egyházi csomagban” még fontos volt a férőhelyek, a kapacitás bővítése is, a református egyház a támogatás egyik eredményeként – egy évvel ezelőtt – még azt ígérte, hogy 500–600 új férőhely keletkezik a felújított, vagy újonnan épített óvodákban. A tájékoztatást azóta nem vitték túlzásba, nem lehet tudni, ténylegesen mennyi új férőhely keletkezik, és azt sem, hány férőhely van azokban az óvodákban, amelyeket felújítanak. Az önkormányzati csomag esetében már nem tűnt olyan fontosnak az új férőhelyek létrehozásának hangsúlyozása, azt sem tudni, hogy az 5,34 millió euróból hány óvodással tudnak többet fogadni az intézmények.

És végül a támogatott óvodák kiválasztása, a támogatás elosztása. Az 58 kiválasztott település legnagyobb része a Dunaszerdahelyi járásban van (16), a szélesebben értelmezett Nyugat-Szlovákiában – vagyis a Lévai járásig bezárólag – 37 található. Ezt akár még korrekt elosztásnak is tarthatnánk, hiszen a szlovákiai magyarság többsége Nagyszombat és Nyitra megyében él, tehát feltehetően itt van a legtöbb óvoda, jogos, hogy a támogatásból is arányosan ide jut több. Az egy településre jutó támogatás összegében azonban már jelentős különbség van „nyugat” és „kelet” között. A 37 nyugati település ugyanis összesen 4,072 millió eurót kapott, vagyis településenként átlagosan 110 ezer eurót, míg a 21 „keleti” 1,27 milliót, ott az átlag 60 ezer…

Az 58 már van akkora szám, hogy az átlag statisztikai szempontból értékelhető, de a települések természetesen nem „átlagos” támogatásban részesültek. A másik probléma éppen az elnyert támogatás nagysága. Biztosan minden település a lehető legszebb óvodát akarja biztosítani az ott élő gyerekeknek, de úgy látszik, erre az MKP vezetői által irányított községeknek van a legnagyobb esélyük. Ha nem számítjuk Buzitát, amely formailag is különálló döntés alapján kapott 387 ezer eurót, akkor azt látjuk, hogy az első öt helyen a párt jelenlegi vagy korábbi magas szintű vezetőinek települései állnak. Nyékvárkony (325 ezer euró), Bős (283 ezer euró), Csallóközcsütörtök (276 ezer euró), Rimaszécs (275 ezer euró) és Muzsla (244 ezer euró), vagyis Menyhárt József (pártelnök, igaz, ő csak ott él, nem polgármester), Fenes Iván (járási elnök), Őry Péter (MKP OT-elnök), Stubendek Márta (az MKP OT volt alelnöke) és Farkas Iván (alelnök) a sorrend. Ráadásul az öt település közül négy a nyugati, gazdaságilag fejlettebb régióban van, ahol több adó folyik be, más forrást is lehet találni az óvoda felújítására. Vagyis nem biztos, hogy ezt a legkönnyebben megszerezhető, 0 eurós önrésszel érkező támogatást kellene lefoglalni maguknak.

Nem ártana egy kicsivel részletesebben megindokolni a támogatás elosztását, a várható hasznot, különösen ennek az öt pályázatnak az esetében. A nagyobb átláthatóság pedig ráférne a teljes óvodafejlesztési programra, hogy tényleg azok örülhessenek, akiknek szánták – az óvodások.