Washingtoni börtöntitkok

Több mint egy éve vádolják azzal az Egyesült Államokat, hogy iszlám szélsőséges foglyokat titkos börtönökben tart fogva világszerte, ezt az állítást Washington eddig sem cáfolni, sem megerősíteni nem volt hajlandó.

A Human Rights Watch emberjogi szervezet 2004. július 17-én azzal vádolta meg az Egyesült Államokat, hogy a terrorizmus elleni háború gyanúsítottjait tizenhárom titkos börtönben tartja fogva (ebből hét Afganisztánban, kettő Pakisztánban, egy az Indiai-óceánon lévő Diego García szigetén, egy Jordániában, kettő pedig amerikai hadihajókon volt).

A New York-i központú, emberi jogokra szakosodott amerikai ügyvédek alkotta szervezet, az Alkotmányos Jogok Központja (CCR) 2004 decemberében hivatalos kérést nyújtott be az amerikai kormányzathoz. Ebben a tájékoztatási szabadságra hivatkozva kérte annak közlését, kik ezek a foglyok, hol tartózkodnak és milyen körülmények között tartják őket fogva.

Az Amnesty International emberi jogi szervezet 2005 májusában azzal vádolta meg az Egyesült Államokat, hogy világszerte titkos „börtönszigeteket” hozott létre. A The Washington Post 2005. november 2-én nyolc országot nevezett meg, közöttük Thaiföldet és Afganisztánt, valamint „több kelet-európai demokratikus országot” – ezekről a lap biztonsági okokból nem közölt konkrétumokat –, amelyekben titkos börtönöket nyitottak, ahol több mint száz gyanúsítottat tartanak fogva.

Az amerikai központú Human Rights Watch washingtoni igazgatója ugyanaznap azt mondta: a szervezet „nagy biztonsággal” megállapította, hogy „legalábbis Lengyelországban és Romániában” léteznek ilyen CIA-táborok. Thaiföld, Magyarország, Lengyelország és Románia azóta tagadta titkos börtönök létrehozását területén. November 2-án František Bublan cseh belügyminiszter ugyanakkor közölte, hogy Prága egy hónappal korábban visszautasította az Egyesült Államok azon kérését, hogy nyissanak a területén börtönt, amelybe a kubai guantánamói légitámaszponton kialakított börtönből szállítottak volna foglyokat. November 10-én amerikai szenátorok tájékoztatást követeltek az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) által külföldön fenntartott börtönökről. November 23-án az Európa Tanács vizsgálatot indított 45 tagállamában a gyanús fogolyszállításokról vagy fogva tartásokról. A kormányok 2006. február 21-ig kötelesek tájékoztatni a nemzetközi szervezetet az ügyben. A Human Rights Watch november 30-án azzal vádolta meg az Egyesült Államokat, hogy legkevesebb 26 foglyot tart fogva elszigetelve, és egyeseket közülük meg is kínoztak.

Az ABC News amerikai televízió december 6-án azt állította, hogy a CIA a múlt hónapban tizenegy, addig titkos kelet-európai börtönökben fogva tartott feltételezett al-Kaida-tagot szállított át egy új észak-afrikai létesítménybe sietve Condoleezza Rice amerikai külügyminiszter európai körútja előtt. Az ABC televízió szerint az Egyesült Államok az első titkos börtönt 2002 márciusában hozta létre Thaiföldön, amelyben az al-Kaida egyik vezetőjét, a Pakisztánban elfogott Abu Zubeidát is fogva tartották, és egy észak-afrikai ország is hozzájárult tavaly egy másik titkos börtön létrehozásához.

A jelenleg is tartó európai körútján az amerikai diplomácia vezetője azt közölte, hogy az Egyesült Államok „nem tűri el a kínzást, amely ellentétes az amerikai törvényekkel és az Egyesült Államok nemzetközi kötelességvállalásaival”. Condoleezza Rice bukaresti sajtóértekezletén nem volt hajlandó válaszolni a titkos CIA-börtönök létéről szóló információkkal összefüggő találgatásokra. Hangoztatta: nem akar hírszerzési és biztonsági érdekeket sérteni.

Románia egy kedden aláírt, „történelminek minősített” megállapodás értelmében amerikai katonai létesítményeket fogad be területére. Traian Basescu román államfő határozottan elutasította azokat a feltételezéseket, amelyek Romániát is „hírbe hozták”. Nyomatékosan figyelmeztetett: senki nem tehet olyan felelőtlen kijelentéseket, melyek szerint Románia titkos börtönöket tart fenn, amelyekben foglyokat kínoznak. Leszögezte: a terrorizmus elleni együttműködés keretében eddig is szálltak le amerikai gépek román földön, és ezután is le fognak szállni. Ezt a tényt senki nem használhatja fel olyan gyanúsítgatásokra, amelyek szerint Románia lábbal tiporja az emberi jogokat.

Csaknem nyolcszáz titkos európai CIA-repülőjáratról tud az Amnesty International, amely szerint az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség hat repülőgépet használt ilyen fogolyszállítási célokra. A londoni székhelyű nemzetközi emberi jogi szervezet a hét elején összefoglalót közölt a CIA által bérelt hat repülőgép európai le- és felszállásaiból 2001 szeptembere és 2005 szeptembere között az amerikai szövetségi légügyi hatóság adatai alapján.

Az AI jelentésében visszautasította az európai körutat kezdett Rice azon állításait is, hogy a nemzetközi jog megengedi őrizetesek országok közötti szállítását mindenféle jogi eljárás nélkül is. Az őrizetesek átszállítása olyan országokba, ahol kínzásoknak és más jogsértő eljárásoknak vannak kitéve, közvetlen és leplezetlen megsértése a nemzetközi jognak – szögezi le a tekintélyes emberjogi szervezet dokumentuma. Az Amnesty International arra szólította fel az európai kormányokat, hogy haladéktalanul és alaposan vizsgálják ki azokat a gyanúkat, hogy országuk területét a CIA titkos fogolyszállításra használhatta.

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.

Támogassa az ujszo.com-ot

A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!

Korábbi cikkek a témában

Ezt olvasta már?