Washington és Moszkva új hidegháború felé tart?

„Fokozatosan minden egy új hidegháború felé halad” – nyilatkozta Vlagyimir Krjucskov volt KGB-főnök a Komszomolszkaja Pravda tegnapi számában megjelent interjújában, nagyon kellemetlen partnernek minősítve az Egyesült Államokat, mert kizárólag a saját érdekeit követi: ezek most a Kaukázushoz és Közép-Ázsiához fűződnek, vagyis azokhoz a zónákhoz, amelyek nemrég még Moszkva érdekszférájába tartoztak.

Krjucskov szerint az Egyesült Államok a pozsonyi csúcson új szakaszt nyithat Oroszországhoz fűződő viszonyában: ezentúl élesen bírálhatja Moszkvát, és további engedményeket követelhet tőle (akadályozva kapcsolatai fejlesztését Törökországgal, gátolva visszatérését Irakba, elszigetelve őt az arab világtól, még inkább elragadva tőle a szovjet utódállamokat; mert Ukrajna és Grúzia csak az első fecskék). „Ha feladjuk ezeket a mezsgyéket, akkor Oroszország is szét fog esni, mint ahogy a Szovjetunió” – kongatta meg a vészharangot.

Bár Krjucskov külsőségekben sok mosolyt és hangos bejelentéseket vár a holnapi pozsonyi orosz–amerikai csúcstól, feltételezi: George Bush amerikai elnök fel fogja vetni orosz kollégájának, Vlagyimir Putyinnak a kellemetlen belpolitikai kérdéseket is.

James Woolsey, a CIA volt igazgatója úgy látja, hogy Bush mosolya Pozsonyban kevésbé lesz őszinte, mint a korábbi csúcsokon, mert nem hagyhatja figyelmen kívül az amerikai közvélemény Putyin számára határozottan hátrányos változását.

„Az orosz hatóságok intézkedései máris egyre jobban emlékeztetnek Mussolininak az 1920–30-as években tett lépéseire” – véli Woolsey, aki a tekintélyuralmi rendszer felé való veszedelmes közeledés világos tüneteit látja az oroszországi kormányzóválasztások eltörlésében, az olajperekben, a média állami ellenőrzésében és a civil társadalom más elemeivel szembeni támadásokban. „Mindez rontja Putyin renoméját, aki szabad nemzet építését ígérte” – fejtegette a volt CIA-igazgató az orosz bulvárlap washingtoni tudósítójának.

A szerző az MTI moszkvai tudósítója