Egészségügyi reform (Ľubomír Kotrha karikatúrája)
Vérző egészségügy
Nem kell szakértőnek lenni ahhoz, hogy megállapítsuk: sok és egyre több sebből vérzik az egészségügy. Kevés olyan ember van, aki saját, vagy ismerősei keserű tapasztalatai révén ne szembesülne ezzel.
Zsúfoltak a rendelők és a kórházak. Elképesztően hosszúak a várólisták, nemcsak a műtéteknél, hanem még az olyan műszeres kivizsgálásoknál is, amelyek nélkülözhetetlenek a diagnózis megállapításához. A több hónapos késlekedés ugye például a daganatos betegségeknél végzetes lehet. Az áldatlan állapotok miatt pedig a hippokratészi esküjükről nem megfeledkező orvosok és a munkájukat hivatásnak tartó nővérek is frusztráltak.
A hangzatos ígéretek ellenére a rendszerváltás óta mindössze két egészségügyi miniszter akadt, aki bele mert vagy tudott vágni valamibe, és igyekezett felszámolni ezt a csődtömeget.
Bő másfél évtizede Rudolf Zajac mondta ki, hogy ingyenes egészségügy nincs, legfeljebb a politikusok lózungjaiban. Ugyanakkor az állam feladata a színvonalas alapellátás megteremtése, a többletszolgáltatást pedig célirányos biztosítás segítségével, vagy saját zsebből kellene fizetni, átláthatóan, nem pedig hálapénzzel. Akkori reformjait a következő kormány, Robert Fico első kormánya populista sóderekkel törölte el. Más nem változott azóta, legfeljebb korrupciós botrányokból és orvosi műhibákból lett több.
2016 márciusában Tomáš Drucker került ebbe a pozícióba és nagytakarításba kezdett. Hét feljelentést tett törvénytelen haszonszerzés alapos gyanúja miatt, összesen 18 millió euró értékű – a minisztérium számára előnytelen – szerződést bontott fel. Megkezdte az egészségügyi rendszer digitalizálását és a kórházak vezetőinek körmére nézett. Kimondta a lényeget: az egészségügy nem lehet biznisz, nem a haszonszerzés a cél, hanem a polgárok ellátása. Bevezette a központi közbeszerzést, amellyel milliókat takarított meg, véget vetve a haszonlesők panamázásainak. Ők és mások is fellélegeztek, amikor Druckert a ciklus közepén, belpolitikai kényszerhelyzetben belügyminiszternek nevezték ki, ahonnan néhány hét múlva megrettenve menekült el.
Az államtitkárból egészségügyi miniszterré avanzsáló Andrea Kalavská a kórházreformmal folytatta volna elődje stratégiájának átültetését, de nem járt sikerrel. Ilyen horderejű törvénytervezetet nem szerencsés röviddel a választás előtt beterjeszteni, ráadásul Fico (immár „csak” a Smer elnökeként) ellenezte a reformot és többször is megalázta a miniszter asszonyt.
A választásig már nem lesz új miniszter, Peter Pellegrini kormányfő felügyeli a tárcát, aki nagy tapasztalatokkal rendelkezik megüresedett állami tisztségek ideiglenes betöltésében. A bekkelésben. Biztos, hogy jövő tavaszig, az új kabinet felállásáig semmi nem változik és semmi nem javul. Marad a remény, hogy jövőre olyan miniszter veszi át a stafétát, akinek lesz kellő szakértelme, kurázsija és kellő empátiája a halálosan beteg egészségügy gyógyításához. És ehhez kezdettől fogva megkapja a szükséges politikai támogatást a kormányától.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.