Van élet a G8-on kívül? – Moszkva szerény alternatívái

MTI-FIGYELŐ

Oroszország nyugodtan reagált arra, hogy a világ hét vezető ipari állama a G8-as csoport szocsi csúcstalálkozóját és gyakorlatilag magát az együttműködési fórumot is felmondta, de vajon van-e más lehetőség Moszkva számára a nemzetközi együttműködésre a világ más térségeiben? A kérdést a Vedomosztyi című orosz napilap vetette fel és elemezte.

Moszkvában az állami tisztviselők és a hatalomhoz közeli politológusok Oroszország nemzetközi együttműködésének Keletre való „átirányításáról” beszélnek. A Kreml most az Európai Unió és az Egyesült Államok helyett keres „külpolitikai és gazdasági alternatívát” és támaszt az ukrán kérdés miatt folytatódó szembenállásban. Ugyanakkor kérdés, mennyire kiszámítható az orosz politika, és milyen előnyökre számíthat az, aki együttműködik Moszkvával. Továbbá az is kérdés, hogy ezek az előnyök mennyiben ellentétesek a Nyugattal való kapcsolatokból származó haszonnal.

A Vedomosztyi emlékeztetett, hogy Kína tartózkodott az ENSZ BT-ben az ukrán helyzettel kapcsolatos határozat megszavazásakor, és ellenzi az Oroszország elleni szankciókat. Peking ugyanakkor Ukrajna területi egységét és az orosz–ukrán konfliktus békés rendezését támogatja. Nem akarja sem Oroszországgal, sem az Egyesült Államokkal elrontani a kapcsolatait, illetve belső gazdasági, politikai problémáira akar összpontosítani, így a szeparatizmusra és a területi vitákra.

India részéről csupán az ország moszkvai nagykövete ítélte el a Moszkva elleni külföldi büntetőintézkedéseket. A dél-ázsiai ország az orosz haditechnika első számú vásárlója. A Vedomosztyi szerint nem lehet azonban elvárni egy olyan országtól a krími elszakadás elfogadását, amelynek két miniszterelnökét is szeparatista merénylők öltek meg. Új-Delhi nem akar összekülönbözni a Nyugattal, így a krími népszavazás előtt Ukrajna területi egysége mellett állt ki.

A befolyásos orosz napilap szerint Oroszország támogatottsága korlátozott a Közel-Keleten. Moszkva szövetségese az iszlám radikálisokkal harcban álló, orosz fegyverszállításokban érdekelt egyiptomi és az algériai katonai vezetés lehet. A kőolajban gazdag arab monarchiák semlegesen viszonyulnak az ukrajnai eseményekhez. Mindebből azt vonja le a Vedomosztyi, hogy Moszkva újabb nemzetközi közösségek, szövetségek megalakítását hirdetheti meg a későbbiekben. A lap szerint az Egyesült Államokra, illetve a nyugati országokra „megsértődött” harmadik világbeli országok sora feltételezhetően üdvözli majd a Kreml retorikáját, de ezek az államok aligha fogják a Kreml politikáját és még inkább az orosz gazdaságot támogatni.