Valódi élelmiszerárstop?

A februári inflációs adatok szerint az élelmiszerárak Szlovákiában éves szinten 28,6 százalékkal növekedtek, ami magasan meghaladta a fogyasztói kosár összes többi elemét. A prímet a tojás, a tej és a tejtermékek vitték, de csaknem 30 százalékkal drágult a hús és a kenyér is. Szinte nincs olyan termékcsoport, amelynek az ára éves szinten legalább 20 százalékkal ne növekedett volna.

Ezt látva nem kell zseniális politikai stratégának lenni ahhoz, hogy lássuk: a gyorsan növekvő élelmiszerárak értékes politikai témát rejtenek, mely kiválóan alkalmas a választás felé sántikáló kormánypártok kritikájára. Mivel a szlovák kormány sosem szánta el magát egy, a magyarországihoz hasonló hatósági árstopra, az ellenzéknek elég volt a végkimerülésig ismételnie, hogy a kormány cserbenhagyta a lakosságot, és hagyja, hogy gyakran külföldi tulajdonban lévő kiskereskedelmi üzletláncok profitáljanak a növekvő élelmiszerárakból.

Valahol az üzletláncok is érezhették, hogy a magas élelmiszeráraknak köszönhetően lakossági megítélésük gyorsan romlik, ezért saját kezükbe vették az ügyet, és önkéntes élelmiszerárstopot jelentettek be több száz termékre. Az önkéntes árstopban részt vevő nyolc üzletlánc garantálja, hogy a kiválasztott élelmiszerek árát a következő három hónapban nem emeli a bejelentett maximális ár fölé. Ez a kezdeményezés kapóra jött a kormánynak is, mely végre tudott valami pozitív eredményt is felmutatni az élelmiszerárak terén. Igaz, hogy a földművelési minisztérium már tavaly kötött egy egyezményt az üzletláncokkal 13 alapvető termék árrésének stabilizációjáról, de ennek mediális visszhangja elég gyenge volt. A kormány számára ezért fontos volt, hogy Samuel Vlčan megbízott mezőgazdasági miniszter az üzletláncok képviselőivel közösen jelenthette be a jó hírt. 

A kérdés azonban az, hogy mennyire hatékony az üzletláncok által meghirdetett önkéntes árstop. Elcsépelt közhely ugyan, hogy az ördög a részletekben rejtőzik, de ebben az esetben tényleg érdemes végigböngészni az élelmiszerláncok által közzétett garantált árakat. Az egyik élelmiszerlánc például 48 termék árát garantálja, de ebbe kilenc különböző bor, négyféle tofu és gyömbértea is belefért. Egy másik üzlethálózat a luxusterméknek számító lazac maximális árát ugyan bevállalta, de a sokkal gyakrabban fogyasztott sertéshús maximális ára már szemmel láthatólag túl ambiciózus volt. Összességében: az eddig közzétett garantált árakból fájóan hiányzik a zöldség és a gyümölcs, ellenben fagyasztott termékek minden listán képviseltetik magukat.

Egy cinikusabb lélek azt mondaná, hogy az élelmiszer-üzletláncok a csúcson fagyasztották be a kiválasztott termékek árát, ezért komolyabb nyereségkiesés nem fenyegeti őket. De még ha veszteséges is lenne a garantált árú termékek értékesítése, a fogyasztók biztosan vásárolnak náluk olyan termékeket is, melyekre az árstop nem érvényes. Legyünk azonban pozitívak, a folyamatosan növekvő élelmiszerárak mellett a garantált árú termékek mindenképpen jó hírt jelentenek a fogyasztóknak. Érdemes közben arra gondolni, hogy az önkéntes árstopnak nincs igazán alternatívája, Magyarországon a hatósági árstop sem tudta megakadályozni azt, hogy az élelmiszerárak a leggyorsabban növekedjenek az egész Európai Unióban.