Uniós kérdések

– Akkor is, ha ezzel emelkednének az adók, újabb támogatást kellene Görögországnak utalni, menekülteket kellene befogadni, és még a nyugati „rossz bankok” betéteseinek a pénzéért is nekünk kellene kezeskednünk? 

A válaszokat természetesen borítékolni lehetett, ilyen kérdésre valószínűleg csak azok válaszoltak igennel, akik átláttak Sulík propagandáján, és meg akarták neki mutatni, hogy az Európai Uniót akkor is többre tartják, ha fizetni kell érte. Az eredmény teljesen ellentétes képet mutat, mint a nyári felmérés, amelyben a Polis ügynökség azt kérdezte meg az emberektől, hogy támogatnák-e, ha Szlovákia a szorosabb együttműködést választaná az unió fejlett országaival, vagyis tartozzon-e az unió kialakulóban levő, az integrációt gyorsító magjába. Sulík szerint kérdései egyáltalán nem szubjektívek, hiszen – mint mondja – azt is kérdezhette volna, hogy akarnak-e az emberek alacsonyabb adókat, sült galambot. Helyette inkább azt kérdezte, akarnak-e magasabb adókat, menekülteket… Ez is egy választás. 

A nyáron feltett kérdés sem volt teljesen mentes a propagandától, hiszen ki ne szeretne olyan államban élni, mint Németország vagy Franciaország, ahol magasabbak a bérek, sokkal sűrűbb a szociális háló, megbízhatóbb az egészségügy, jobb az oktatási rendszer. Természetesen attól még nem ugrunk szintet, ha a maghoz kötjük magunkat, ahogyan az uniós csatlakozásunkkal sem váltunk egy csapásra fejlett nyugati állammá, akkor sem nőnének ugrásszerűen a bérek, ha valóban a maghoz kapcsolódnánk. Már ha egyáltalán lesz mag, lesz gyorsabban integrálódó része az uniónak. Mert még ez sem biztos. De az elmúlt több mint egy évtized azt mutatja, hogy jót tett az országnak az unió, ezt talán csak Kotleba vonja kétségbe. 

Ami azonban biztos, hogy a vita most azon folyik, folytassa-e az integrációt a Nagy-Britannia kilépésével 27 tagúra fogyatkozó unió, egységesen vagy többsebességesen tegye, esetleg álljon meg a jelenlegi szinten. 

Sulík felméréséből és korábbi kijelentéseiből is nyilvánvaló, hogy ő inkább megállna itt, ahol vagyunk, nem kér a szorosabb együttműködésből. 

Önmagában sem a magasabb adók, sem a menekültek befogadása nem rossz, sőt, bizonyos esetben elkerülhetetlen, csak jelenleg nem ezek a releváns kérdések. Teljesen egységes adórendszer várhatóan sohasem lesz az unióban, bizonyos számú menekültet pedig azoknak is vállalniuk kell, akik nem akarnak gyorsabban integrálódni. Az is normális, hogy az unióba tartozó államok segítenek egymáson, ha kell, Görögországnak, de ha kell, akkor Szlovákiának. Erről szól az unió, ez a szolidaritás. Mert a nyugati országok is megkérdezhették volna 2004-ben állampolgáraikat, akarnak-e eurómilliárdokat fizetni a frissen integrálódó keleti országoknak, akarnak-e több millió „gazdasági menekültet” ezekből az országokból, akarják-e, hogy nagyvállalataik inkább az unió keleti részében építsenek gyárakat. Az unióra vonatkozó kérdéseket sokféleképpen fel lehet tenni, a válaszadókon múlik, hogy átlátnak-e a kérdező szándékán.