<p>Nem lesz olyan egyszerű dolga Daniel Lipšicnek, mint ahogy azt elsőre gondolhatta. Az utóbbi másfél hétben közzétett közvélemény-kutatások azt mutatják, nem elég új pártot alapítani, valamit tenni is kell a választók kegyeinek elnyeréséért. </p>
Újnak új – de többség?
Megalapítása után az Új Többségnek szinte mindenki 6–7%-ot mért, az első hullámverések elülte után készített kutatások viszont azt mutatják, nem jutna be a parlamentbe.Pedig a jobboldali szavazók mint egy falat kenyérre, úgy várnak egy választható pártra – ahhoz, hogy ezt lássuk, nem kell politológusnak, sem közvélemény-kutatónak lenni. Az új köntös mellé ugyanakkor új és vállalható tartalom is kellene. Amit viszont eddig Lipšicék új víziók és álmok címszó alatt bemutattak, minden bizonnyal távol esik az elvárásoktól. Nem segít a helyzeten a párt személyi aluldimenzionáltsága – kevés az ismert arc –, s az sem, hogy az eddig bemutatott elképzelésekre rányomta bélyegét a pártelnök érdeklődési köre. Tény, hogy az igazságszolgáltatással nagy problémák vannak, s ezt a választók – főként a jobboldaliak – is érzékelik, ám csak ebben kérdésben és a belügyi témákban profilálódni nagyon kevés. Annak, aki a jobboldal új vezére akar lenni, először más témákhoz kell hozzászólnia. Ha Lipšicék az elmúlt hetek felméréseiből azt a következtetést vonják le, hogy komolyabb munkára van szükség, s az izzadságszagú, nemritkán demagóg javaslatok helyett reálisabb megoldások kellenek, lesz választása a jobboldali szavazónak. Ha viszont arra jutnak, hogy még több populizmus kell a népnek, akkor el lehet temetni az egészet. Több mint kérdéses, hogy az SDKÚ-ból és a többi jobbközép pártból kiábrándult szlovák választó – merthogy Lipšic személye miatt nehéz elképzelni, hogy magyarok nagy tömegekben vonulnának az Új Többség zászlaja alá – vevő a demagógiára, avagy egy jobboldali Smerre. Az pedig egy külön téma, hogy mennyire szerencsés egy pártot indulása pillanatában ideológiailag kétosztatúnak tervezni. Persze, tudjuk, az átlagembert a munkahelyteremtés, a szociális helyzet foglalkoztatja leginkább, ám az értékrendbeli különbözőségek távolról sem csak az abortuszról vagy melegek jogairól szóló viták kapcsán szoktak előjönni. Egy pártot, a frakcióján belüli kapcsolatokat az ilyen megoldatlan viták, a homlokegyenest ellentétes álláspontok alapjaiban szokták megrengetni. Mindenesetre a konkurencia olyan gyenge, hogy ha meglepetésre Lipšic ebben a mezőnyben nem tud 5% feletti eredményt elérni, talán jobb is, ha ügyvédnek áll. A jobboldali választó pedig új messiást kereshet magának.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.