Megszűnt a Különleges Ügyészség

A Különleges Ügyészség (ÚŠP) 2004. szeptember 1-jén kezdte meg működését. Azzal a céllal hozták létre, hogy a bűnszervezeteket, a korrupciót, a hatalommal való visszaélést, a különféle gazdasági bűncselekményeket, illetve a terrorizmust és a szélsőséges csoportokat érintő ügyeket egyetlen olyan hivatal felügyelje, amely ellenáll a külső befolyásolási kísérleteknek.

A második Dzurinda-kormány a Különleges Bíróság létrehozásával (ŠS) kapcsolatos törvénycsomag keretén belül döntött az ÚŠP megalapításáról. A Különleges Bíróság azóta megszűnt, mivel 2009-ben az Alkotmánybíróság elfogadta a Vladimír Mečiar (HZDS) és képviselőtársai által benyújtott panaszt, ezzel kimondva, hogy az ŠS működtetése szembemegy a szlovák alkotmánnyal. Feladatait az újonnan megalakult, bazini székhelyű Specializált Büntetőbíróság (ŠTS) vette át. Az Alkotmánybíróság döntése azonban a Különleges Ügyészségre nem vonatkozott, amely így tovább folytathatta működését.

Két évtized

Az ÚŠP sorsa 14 évvel később, 2023. szeptember 30-án pecsételődött meg, amikor a Robert Fico által vezetett Smer megnyerte az előre hozott parlamenti választást. A kormányalakítás után pár héttel már be is terjesztették a parlament elé a büntető törvénykönyv módosítását, amely egyebek mellett a Különleges Ügyészség eltörlését is tartalmazta. Az eredeti tervek szerint a kabinet már 2024. január 15-én fel akarta számolni a Daniel Lipšic által igazgatott hivatalt, de az ellenzék különféle időhúzási stratégiáinak köszönhetően a koalíció nem tudta időben elfogadni a módosító javaslatot. Ficóék lépéseit Zuzana Čaputová köztársasági elnök sem helyeselte, ezért panaszt nyújtott be az Alkotmánybíróságra, amely nemrégiben meg is akadályozta a büntetési tételek hosszát és az elévülési időket érintő módosítások hatályba lépését. Az ÚŠP eltörlését azonban nem állították meg.

Két vezető

A hivatalt a 20 éves működési ideje alatt mindössze két személy irányította. Az első Dušan Kováčik volt, aki a 2004-es megalakulástól kezdve egészen 2020-ig az ÚŠP élén állt. 

Kováčikot a sajtóban gyakran úgy emlegették, mint a büntetőeljárások elkaszálóját, hiszen a Fico-kormányokhoz köthető személyek különféle gazdasági botrányai gyakran nem jutottak el a vádemelés szakaszába. A különleges ügyészt 2022 májusában bűnösnek kiáltotta ki a Legfelsőbb Bíróság, kenőpénz elfogadásáért és titkos információk kiszivárogtatásáért 8 évre ítélték el.

2020-ban az ÚŠP irányítását Daniel Lipšic vette át. Az egykori igazságügyi és belügyminiszter kinevezését szintén érték bírálatok, egyrészt politikai múltja, másrészt szakmai előélete miatt, hiszen korábban sosem dolgozott ügyészként. Az Igor Matovič által vezetett koalíciónak törvényt is kellett módosítania ahhoz, hogy Lipšic az ÚŠP élére kerülhessen.

Két narratíva

Az új különleges ügyész kinevezésének egyik legnagyobb kritikusa Robert Fico volt, aki az imént említett kifogások mellett többször is érvelt Lipšic büntetett előéletével. A kritikák egyre csak erősödtek, amikor a Különleges Ügyészség munkába lendült, és egyre több, az előző Fico-kormányokhoz köthető személyek ellen indult büntetőeljárás.

Az utóbbi három év eseményeit a jelenlegi koalíció és az ellenzék más-más módon értelmezi. Ficóék magyarázata szerint Matovič kormányzása idején a Különleges Ügyészség politikai megrendelésre dolgozott, és egyetlen célja az volt, hogy lejárassa, börtönbe zárja és ellehetetlenítse a Smer politikusait. Az ÚŠP eltörlését éppen azzal indokolják, hogy a büntetőeljárások során az ügyészek semmibe vették a smeres képviselők emberi jogait.

Ezzel szemben a jelenlegi ellenzék úgy látja, Ficóék valójában azért akarják eltörölni a hivatalt, hogy leálljanak az ellenük zajló büntetőeljárások, és megúszhassák a büntetőjogi felelősségre vonást a múltban elkövetett korrupciós botrányaik miatt.

A szakmai közvélemény jelentős része – beleértve a köztársasági elnököt és az Ügyészi Tanácsot – szintén nem érte egyet az ÚŠP megszüntetésével, elsősorban jogi és eljárásbeli indokokra hivatkozva.

Egyetlen végkifejlet

Annyi bizonyos, hogy a mai naptól kezdve a Különleges Ügyészség által felügyelt büntetőeljárások átkerülnek a megyei ügyészi hivatalok és a Főügyészség hatáskörébe. Ugyanez elmondható az ÚŠP alkalmazottairól is, akik nem feltétlenül elégedettek az új beosztásukkal, tekintettel arra, hogy többen nem foglalkozhatnak a portfóliójukba tartozó ügyeikkel. Lipšic például a Főügyészség jogalkotási osztályára kerül. Ahogy a Denník N rámutatott, az olyan ügyészek, mint például Michal Šúrek, Ondrej Repa vagy Ladislav Masár – akik eddig súlyos korrupciós botrányok felderítésén dolgoztak –, most átkerülnek a fegyházak ügyeit érintő osztályra, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy a fogvatartottak panaszaival, áthelyezési kérelmekkel és egyéb, a rabokat érintő bánásmóddal kapcsolatos ügyekkel kell foglalkozniuk.

A Progresszív Szlovákia (PS) keddi sajtótájékoztatóján magyarázatot követelt Maroš Žilinka főügyésztől, miért kerültek a tapasztalt ügyészek olyan pozíciókba, amelyek alig függenek össze a korábbi tevékenységükkel. A főügyész szóvivője nem részletezte a döntést, a TASR-nek mindössze annyit üzent, Žilinka a hatályos jogszabályokkal összhangban járt el.