Az Irakban állomásozó amerikai katonák elleni egyre gyakoribb támadások felvetik a kérdést: kik állnak a merényletek hátterében? Május elseje óta – amikor George Bush amerikai elnök hivatalosan is bejelentette a háború végét – 37 amerikai katonát öltek meg az ellenállók.
Ugyanannak az éremnek a két oldala
Az Irakban állomásozó amerikai katonák elleni egyre gyakoribb támadások felvetik a kérdést: kik állnak a merényletek hátterében? Május elseje óta – amikor George Bush amerikai elnök hivatalosan is bejelentette a háború végét – 37 amerikai katonát öltek meg az ellenállók. A szombati és vasárnapi halálesetekkel 151-re nőtt azoknak az amerikai katonáknak a száma, akik a háború kezdete óta életüket vesztették Irakban. A hadsereg számításai szerint átlagosan napi 12 támadást szenvednek el a koalíciós erők katonái. Paul Bremer, az Irak élére kinevezett amerikai kormányzó szerint a támadások nem összehangoltak, nem egy központi parancsnokság által szervezettek. Vannak, akik ezzel a véleménnyel nem értenek egyet. Az AP hírügynökség által idézett, névtelenül nyilatkozó, Bagdadban szolgálatot teljesítő amerikai tiszt úgy véli: az elmúlt hetek támadásai bizonyos fokú szervezettségről árulkodnak. Annyi bizonyos, hogy az amerikai erők bevonulása a fejtetőre állította az addig uralkodó politikai viszonyokat Irakban. A Szaddám Huszein rezsimje idején elnyomott síiták – akik az ország népességének 60 százalékát adják – többségbe kerültek a minap létrehozott kormányzótanácsban. A szunniták – arányuk több mint 30 százalékos Irakban, ennek ellenére ők alkották az uralkodó réteget a Szaddám-éra alatt – a változások veszteseinek érzik magukat. A koalíciós erők elleni akciók egyik gócpontja éppen az úgynevezett szunnita háromszögben levő Fallúdzsa városa, ahol felvonuláson emlékeztek meg csütörtökön a Szaddám pártja – a Baasz párt – által vezetett forradalom 35. évfordulójáról. Még azok közül sem üdvözli azonban mindenki az amerikai jelenlétet, akik amúgy örültek a diktátor eltávolításának. Az egyik, Fallúdzsában létrejött csoport szerint „Szaddám és Amerika ugyanannak az éremnek a két oldala”. Gombamód szaporodnak Irakban az említett, fallúdzsai csoporthoz hasonló ellenállási mozgalmak. Ezek közül az egyik – amelyik magát Iraki Felszabadító Hadseregnek nevezi – levélben közülte Kofi Annan ENSZ-főtitkárral: ha iraki földre lépnek, a világszervezet kéksisakosai is olyan elbánásban részesülnek, mint az amerikai katonák. Nemcsak újonnan létrejött csoportokkal kell azonban megküzdeniük a koalíciós erők katonáinak. Az amerikai középső parancsnokság közelmúltban kinevezett vezetője, John Abizaid tábornok arra figyelmeztetett: a háború alatt a környező országokból – egyebek között Iránból – Irak területére beszivárgott önkéntesekből újjászerveződni látszik a harcok során komoly veszteségeket szenvedett terrorista csoport, az Anszár al-Iszlám. A szervezet – a többi iraki ellenálló csoporttól eltérően – kapcsolatba hozható az Oszama bin Laden vezette al-Kaida terrorszervezettel.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.