Ugyan ki korlátozná saját magát?

Demokráciában elvileg nem is létezik teljhatalom. Az alkotmányozó parlamenti többség áll mégis ehhez a legközelebb – ez azt jelenti, hogy egyetlen parlamenti erő képes lehet a joguralom keretrendszerén változtatni. Merthogy a demokrácia egyben joguralom (rule of law), ami azt jelenti, hogy maga a jog a legfőbb döntéshozókat is korlátozza – egészen addig, amíg azt a jogot közösen, konszenzussal meg nem változtatják.

A demokratikus működés elveiben ezért fontos a hatalmi ágak szétválasztása: az igazságszolgáltatás mindig képes legyen függetlenül ellenőrizni a kormányzatot és az országgyűlést. Ehhez fontos az Alkotmánybíróság és a többi jogszolgáltató fórum. Ha ezek sérülnek, akkor nem működik a fékek és ellensúlyok rendszere, amely a végrehajtó hatalmat racionális önkorlátozásra kényszeríti. Úgy is mondhatjuk, hogy a fékek rendszere éppen azért zseniális „találmány”, mert belső érdekké alakítja az önkorlátozást, úgy állítja be a politikai rendszert az adott országban, hogy jobb esetben a kormányzatnak túl kockázatos legyen visszaélnie a hatalmával.

A mi átmeneti demokráciáink hiányosságai épp ezen a téren mutatkoznak meg. A fékek és ellensúlyok olajozott működéséhez szükséges a média, szükséges a demokrata mentalitású középosztály, és nem utolsósorban a hosszú távra tervező, intézményesen működő politikai elit. Ezekkel kapcsolatban úgy Magyarországon, mint Szlovákiában tudnánk olyan példákat mondani, amelyek már nem segítik e rendszer működését.
 

Ha pedig a hatalom korlátozás nélkül marad, akkor a pszichológia törvényei veszik át az irányítást: az önfenntartásért dolgozni, minden adott és elérhető eszközzel. Ezt csak külső korlátok képesek mederben tartani. Az emberiség nem túl vidám történelmi tapasztalatai azt mutatják, hogy „az erkölcsi megfontolásból elkövetett önkorlátozás” olyan ritka, mint a fehér holló.

A féktelen hatalom pedig a saját megmaradása érdekében feláldozhatja az irányítása alatt álló intézményeket, akár társadalmi csoportokat, aszerint, ahogy ezt a külső és belső nyomás diktálja. Nagy a kísértés, esendő az ember.