Vasárnap a török parlament elfogadta az új büntető törvénykönyvet.
Török Európa?
Törökország ugyanis már az Európai Közösség felé is jelezte integrációs szándékát, azonban parkolópályára tették, és valahogy ott is felejtették. Míg a közép-kelet-európai posztkommunista országok alig egy évtized alatt lezavarták a csatlakozási tárgyalásokat, Ankara e téren csupán mérsékelt sikert könyvelhetett el. A Btk-reformot is sietve hozták tető alá, rendkívüli ülés volt a vasárnapi.
Günter Verheugen bővítési biztos, az Európai Unió erős embere a jövő hét közepén, október 6-án fogja nyilvánosságra hozni jelentését Törökország felkészültségéről. A tagországok a jelentés ismeretében döntenek majd arról, kitűznek-e időpontot a csatlakozási tárgyalások megkezdésére.
A döntésre várhatóan a decemberi EU-csúcson kerül sor, ha addig a törökök teljesítik a belépés összes, demokráciát érintő kikötését. Ehhez azonban a kurdoknak nyilván lesz egy-két szavuk...
S bár még csak a tárgyalások megkezdésének lehetőségéről van szó, francia, osztrák és német politikusok már éles tiltakozásuknak adtak hangot, sőt a Vatikán befolyásos embere, Ratzinger bíboros is tiltakozott. Ő egyenesen történelmi hibának tekintené Törökország csatlakozását. Az adóügyi elképzelései miatt az újonnan csatlakozott országokban nem túlzott szimpátiának örvendő Nicolas Sarkozy francia pénzügyminiszter pedig népszavazás kiírását szorgalmazná a török tagságról, melynek végeredménye – nem kétséges – elutasító lenne. A német kereszténydemokraták exbelügyminisztere, Wolfgang Schäuble a Profil című osztrák hetilapnak nyilatkozva azt mondta, a politikailag egységes Európát nem tudjuk megvalósítani, ha átlépjük a régi kontinens határait.
Törökországnak jelenleg 67,8 millió lakosa van. Több mint Franciaországnak, kevesebb mint Németországnak (egye-lőre). Belépése bizonyosan átírná a hatalmi viszonyokat az unión belül, gyengítve a hagyományosan erős Berlin–Párizs tengelyt. De ennél sokkal nagyobb probléma az Európai Unió számára, hogy ez a majd 70 millió ember moszlim kultúrkörben szocializálódott. A Balkánt leszámítva ez a kultúra pedig csak „ideiglenesen állomásozott” Európában. Törökország csatlakozásának kétségkívül komoly gazdasági hozadéka lenne. De mennyire maradna európai az Európai Unió?
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.