Tizenkét év után Václav Klaus nélkül a cseh belpolitika

Miután vasárnap új elnököt választott a jobboldali Polgári Demokratikus Párt (ODS), amely a 90-es években a kormánykoalíció meghatározó ereje volt, s ma is mintegy 20-25%-os támogatottsága van, az 1989-es rendszerváltás óta most először nincs a 61 éves Václav Klausnak semmiféle meghatározó funkciója. A ODS egyik alapítója, aki pártjával levezényelte a csehországi magánosítást, a gazdaság átalakítását – hogy jól, vagy rosszul az továbbra is vita tárgya – ugyanis már csak a polgári demokraták tiszteletbeli elnöke, hivatalos jelöltje az államfői funkcióra és alsóházi képviselő. Ez, ami másnak nagyon-nagyon sok lenne, Klaus professzor esetében pillanatnyilag azt jelenti: bár személyiségét, jelentőségét senki sem vitatja, a polgári demokraták a két sikertelen parlamenti választás után (1998, 2002) más vezetőt választottak. Klaust mint a párt vezető személyiségét ugyan jelölték az államfői tisztségbe, de a sikerre nincs sok esélye. ĺgy Klaus a hazai képviselősége mellett valószínűleg megpróbál bekerülni az Európa Parlamentbe vagy más európai intézménybe, ahol kamatoztathatná széleskörű tapasztalatait és kapcsolatait. A cseh belpolitikai színtéren a jelek szerint azonban csillaga végleg lehanyatlott. Václav Klaus volt már pénzügyminiszter, kormányfő, képviselőházi elnök, s megalakulásától kezdve vezette az ODS-t. Václav Havel államfővel és Miloš Zeman volt szociáldemokrata kormányfővel együtt azon triumvirátus tagja, amelynek a legnagyobb befolyása volt az 1989 utáni állapotok alakulására. Gazdasági szakértők bírálják, hogy szóban a radikális és a gyors átalakítást propagálta, de a gyakorlatban óvatos volt, a népszerűtlen intézkedéseket elodázta. Népszerűsége a 90-es évek elején rendkívüli volt, de nagyot esett. Amikor 1992-ben Csehországban az ODS, míg Szlovákiában a Vladimír Mečiar mozgalma nyerte a választásokat, nyilvánvalóvá vált, hogy a két fél politikai programja összeegyeztethetetlen. Klaus és Mečiar érdeme, hogy a cseh–szlovák válás békésen zajlott. Más vélemények szerint pedig éppen ez a két politikus a felelős az állam széteséséért.

Euroszkeptikusnak tartják őt, de elutasítja ezt a címkét. Magát eurorealistának tartja, s azt állítja, hogy az uniós tagságnak úgy az előnyeit, mint a hátrányait is látni kell. Közismertek vitái Václav Havel államfővel. Míg Klaus a következetes parlamenti demokrácia híve, addig Havel nyíltabb politikai rendszert szeretne, amelyben nagyobb teret kapnának a civil szervezetek is. Nem ritka az az állítás, hogy a cseh politikát a bársonyos forradalom után éppen e két koncepció párharca határozta meg. Havel februárban távozik az államfői bársonyszékből. Úgy néz ki tehát, hogy mindkét koncepció legfőbb képviselője a közeljövőben már csak a háttérből fogja nézni a csatákat. Nélkülük nyilván Csehország is más lesz.