Tejkvóták és tüntetők

Prágában a földművelésügyi minisztérium ablakait tegnap jobb sorsra érdemes burgonyával dobálták be a tüntető földművesek, s a nyomaték kedvéért érett trágyát öntöttek az épület elé; Pozsonyban a dühös agrárgazdák az Európai Unió nagykövetsége előtt skandálták jelszavaikat – e színfolttal bővült az egyre kíméletlenebb uniós csatlakozási tárgyalások világa. Most, hogy a csatlakozni vágyó államok gyakorlatilag a célegyenesbe értek, pattanásig feszültek az idegek. Brüsszel egyre kisebb jóindulattal viseltetik irántunk, filléres, értsd, legfeljebb 1-2 milliárd eurós kiadásokon akar spórolni, miközben a társult tagok egyre keményebben védik pozícióikat. A jövő heti koppenhágai csúcstalálkozóig minden bizonnyal csak fokozódnak a pengeváltások, pedig már csak egy igazán fontos terület, az agrárszféra pénzügyi támogatása nincs lezárva. Éppen ez vált a viszály almájává (lám, máris mezőgazdaság), mivel az Európai Unió minden várakozást alulmúló közvetlen támogatási rendszert ajánlott fel, ráadásul az egyes termékek keretszámai szintén szűkre szabottak. Jelenleg ott tartunk, hogy folyik a számháború, a nagyobb tejkvótáért cserébe kevesebb anyajuhot engedélyeznek, esetleg fordítva. A feszültséget enyhítendő Dánia, az EU soros elnöke a napokban némileg nagyvonalúbb ajánlatott tett a belépésre váróknak. Szlovákiának a korábbinál 200 millió euróval többet tartalmazó segítségcsomagot javasolt, melynek legfontosabb elemei a mezőgazdasági termelői kvóták emelése, több pénz a Jaslovské Bohunice-i atomerőmű leállítására, a vidékfejlesztésre és a külföldiek földvásárlásának hosszabb tiltása. Az engedékenység odáig terjedt, hogy az unió jóvátette eddigi feledékenységét, és váratlanul bólintott a hazai kecsketartásra, amely eddig valahogyan nem szerepelt az agrártételek között. Illúzióromboló lehet tejkvótákról, az anyajuhok számának precíz megállapításáról, esetleg – Ciprus esetében – az uborka brüsszeli mércének megfelelő görbületéről hallani, miközben Európa nem tudja megoldani a menekültek kérdését, katonailag elmaradott és a csúcstechnológiák alkalmazása terén lépéshátrányban szenved. De ne merüljünk el tovább a részletekben, hiszen a felsoroltakból is kiderül: az 1989-es berlini faldöntést követő fennkölt, földrészünk újraegyesítéséről, a Nyugat és a Kelet egymásra találásáról, az Európa Ház felépítéséről szóló szónoklatokat mára sikerült aprópénzre váltanunk.