Támaszkodjunk kollektív tudásunkra!

Az emberiséget még sosem fenyegette akkora egzisztenciális veszély, mint ma. Az utóbbi egy és fél évszázad ipari tevékenysége kibillentette bolygónk bioszféráját természetes egyensúlyából, amivel végül is az emberiség tönkretette kis játszóterét, amiben eddig kegyetlen evolúciós játékait játszotta, és teljesen új fejezetet indított el történelmében. Mintha ez nem lenne elég, ezen a lerombolt játszótéren tovább folytatja a kegyetlen, háborús módját a fejlődésének, annak ellenére, hogy a több évezreden keresztül, az utóbbi időben pedig egyre gyorsabban fejlődő hadipar mára olyan destruktív fegyvereket hozott létre, amelyekkel az emberiséget rövid időn belül a kihalás küszöbére lehetne katapultálni és egyben a nekünk és számtalan más élőlénynek otthont adó biztonságos játszótérnek megadni az utolsó döfést. Mindkét tevékenység eredményéül környezetünk folyamatosan barátságtalanabbá válik. A klímaválság és a környezetszennyezés lassabban, egy lehetséges atomháború gyorsabban hajtja végre ezt a folyamatot.

Ennek nem kéne így lennie.

Az utóbbi egy és fél évszázad ipari tevékenysége, az utóbbi évezredek hadipari fejlődése és az ezekkel járó természettudományos, társadalomtudományos és lélektani kutatások lehetővé tették, hogy az emberek óriási tudásra tegyenek szert. És ezt a tudást nem csak egymás hatékonyabb gyilkolására és elnyomására, valamint nyersanyagok kitermelésére lehet felhasználni. A sok millió élő és már halott embertársunk, akik nap mint nap kutatják az emberi viselkedést, tárják fel a világegyetem misztériumait mind a világűr mérhetetlen távolságaiban, mind a legkisebb kvantum világban, akik az élet evolúciójának szabályait próbálják kideríteni, ezen és további kutatók munkája egy olyan gyönyörű képet tár elénk rólunk és a világunkról, amiben minden megtalálható ahhoz, hogy kialakítsunk egy kollektív globális emberi identitást.

Kezdjük azzal, hogy itt vagyunk, 8 milliárd ember egy bolygón, a Földön, egy végtelennek tűnő univerzumban, ahol eddig nem ismerünk más helyet, csak a Földet, ahol biztosra vélhetjük, hogy van élet. És mindanynyian egy 4 milliárd éves evolúciós folyamatnak az eredményéül fejlődtünk ki. Mindenki, aki ma él, visszavezetheti genetikai családfáját az élet kezdetére. 5 tömegkihalás túlélőinek leszármazottai vagyunk! Már csak ezért kezet foghatunk egymással. És ha már említettem a genetikát: a DNS-t, az élet molekuláját minden földi élőlényben megtaláljuk. A mi genetikai kódunkat ugyanaz a 4 bázis határozza meg, ami egy majom, egy tuberkulózisbaktérium, egy banánfa és egy hajdani tyrannosaurus rex DNS-ét alkotta. Ugyanabból a 22 aminosavból épülnek fel az emberi testet alkotó fehérjék, mint amelyek egy tojást, egy disznót vagy egy delfi nt alkotnak. Az alap építőelemek minden élőlénynél egyformák, csak a specifi kus fehérjékben és DNS-molekulákban található építőelemek különböző elhelyezkedése és mennyisége határozza meg, hogy milyen a funkciója a fehérjének, illetve mit kódol a DNS. És ha már ennyi közös van bennünk és az összes többi élőlény között, akkor az egyes emberek között még kisebb a különbség.

Itt nem arról van szó, hogy adjuk fel individuális, kulturális vagy vallásos identitásunkat. Itt sokkal inkább arról van szó, hogy fel kéne vennünk egy következő identitást, a globális ember identitását, aki belátja, hogy mindannyian egyformák vagyunk. Hogy része vagyunk egy hosszabb evolúciós játéknak, amelyikben együttműködéssel még a távoli jövőben is lesz emberiség, amelyik a földi életet esetleg a Földön túlra is át fogja tudni terjeszteni.

Persze minden attól függ, hogy sikerül-e globálisan összeállnunk mint civil társadalom. Az internet korában ez könnyebb, mint valaha. Csak akaratra és kitartásra van szükség, illetve aktivizálódni kell.