TALLÓZÓ

A Dnevnik című újvidéki napilap tegnap folytatta a vajdasági nemzetiségi viszonyoknak és a magyar kisebbség problémáinak szentelt cikksorozatát; az úgynevezett környezetnyelv oktatásának fontosságáról értekezett, és megszólaltatott egy társadalomkutatót, aki aggasztó jövőt jósol a szerbiai társadalomnak. A Dnevnik az elmúlt hetekben minden más szerb nyelvű lapnál többet foglalkozott az etnikai viszonyok problémáival, most a gondok hátteréről kérdezte Dusan Janjicsot, az Etnikai Viszonyok Fóruma nevű társadalomkutató intézet vezetőjét. Szerinte a szerbiai társadalom talán legsúlyosabb problémája a különféle etnikai csoportok fiatal korosztálya által táplált kölcsönös gyűlölet, amelynek az az oka, hogy ez a generáció az etnikai háborúk idején nőtt fel, és a sztereotípiák összetűzésének rendszerében művelődött. Janjics úgy véli, a politika nem sokat tehet a helyzet javításáért, de mihelyt nyitottá válik a társadalom – az emberek elkezdenek utazni és kereskedni –, magától keres majd megoldásokat. Kulcsfontosságú szerepe van az oktatásnak, itt gyökeres változásokra van szükség, de sok feladat vár a médiára is, amelynek propagandamentesen információkat kell szolgáltatni „másokról” is. A Dnevnik az úgynevezett környezetnyelv ismeretének fontossága kapcsán emlékeztet, hogy tanulása 1992-ig kötelező volt sok iskolában a vegyes lakosságú vajdasági településéken. A lap egy ENSZ-tanulmányra hivatkozik, amely szerint vissza kell állítani a vajdasági etnikai csoportok nyelvének és szokásainak oktatását az iskolákban, ami megerősítené a tartomány sokkultúrájú identitását, és eszköze lenne a türelmetlenség és az etnikai előjelű incidensek felszámolásának. A lap külön foglalkozik Szabadkával. Megállapítja: a városi politikai elit és sok városlakó is azon a véleményen van, hogy rendkívül fontos lenne egymás megismerése.

FRANCE SOIR

Óva intett a madárinfluenzával kapcsolatos hisztéria kialakulásától az Állat-egészségügyi Világszervezet szakértője a párizsi napilapban. Jeanne Brugere-Picoux kijelentette: egyelőre olyan egészségügyi problémáról van szó, amely elsősorban az állatok számára jelent veszélyt. A kórokozó nem terjed emberről emberre, a szakértők madarak pusztulásáról beszélnek – fűzte hozzá. Brugere-Picoux felhívta a figyelmet: egyelőre nincs semmi ok arra, hogy a szárnyasok között terjedő vészt az emberre is veszélyt jelentő járvánnyal hozzák összefüggésbe, mivel a H5N1 vírustörzsnek még nem alakult ki az emberre is veszélyes mutánsa. „Voltaképpen nagy a valószínűsége annak, hogy a következő járványnak nem is lesz köze a H5N1 törzshöz. Ha az említett kórokozónak megjelenne az emberre is veszélyes mutánsa, az már teljesen más vírus lenne, amelynek a kockázatait jelenleg lehetetlen megjósolni” – nyilatkozott a szakember.