KRÓNIKA
Magánszemélyek és intézmények támogatásával építenék újra Kiskadácsban a település díszét, az udvarhelyszéki árvízben elpusztult fedeles hidat. A Székelyföldön utolsóként megmaradt népi építészeti ritkaság az árvíz előtt autóval is járható volt.
TALLÓZÓ
Magánszemélyek és intézmények támogatásával építenék újra Kiskadácsban a település díszét, az udvarhelyszéki árvízben elpusztult fedeles hidat. A Székelyföldön utolsóként megmaradt népi építészeti ritkaság az árvíz előtt autóval is járható volt. A szomszédos Nagykadácsban alaposan megrongálódva, de szintén állt még egy híd, az teljesen megsemmisült. 1829-ben épült a zsindelytetős, tizennyolc méter hosszú, hat méter széles és négy méter magas híd, építéséhez csak faszeget használtak. Marosi Ferenc 79 éves helybéli lakos még emlékszik arra az időre, mikor az építmény közösségi helyként is szolgált. „Régen nem volt kultúrház, a fiatalok ide gyűltek össze esténként, még bálokat is rendeztek. 1950-60-ban még jártunk ide a táncba” – idézi a lap Marosi Ferencet. Nagykadácsban a nyolcvanas években betonhidat húztak fel az 1866-ban épült fedeles híd mellé, ez volt az utolsó ünnepély, amikor mindkét építmény bálnak adott otthont. A rendeltetését vesztett fahídon később időszakosan állatokat is tartottak. A régi, kiskadácsi hídnak megmaradt a legértékesebb része, a feliratos gerenda az 1829-es évszámmal. Két megoldás van az építészeti emlék megmentésére. Milliárdos költségvetésű terv a híd visszaállítására, a szerényebb elgondolás, hogy a parókia udvarán állítanák fel, ám ehhez is több száz millió régi lej kell.
DNEVNI AVAZ
Carla Del Ponte, a hágai Nemzetközi Törvényszék (NT) főügyésze ellenzi, hogy az EU megkezdje Szerbia-Montenegróval az integrációs folyamatot. Az elmúlt évtized délszláv háborúinak főbűnősei felett ítélkező törvényszék főügyésze a szarajevói lapnak kifejtette: Brüsszelnek nem szabad megkezdenie a tárgyalásokat Belgráddal, amíg szökésben van a két legkeresettebb vádlott, a srebrenicai népirtásért felelőssé tett Radovan Karadzsics volt boszniai szerb elnök és hadseregparancsnoka, Ratko Mladics. Az EU-nak rendkívüli nyomást kellene gyakorolnia Belgrádra a szökésben lévő vádlottak elfogása érdekében. Emlékeztetett: rá is nyomás nehezedik az ENSZ Biztonsági Tanácsa részéről, hogy 2008-ig a törvényszék meghozza az elsőfokú ítéleteket, de ehhez még idén bíróság elé kell állítani Karadzsicsot, Mladicsot és a többi vádlottat. A főügyész szerint Belgrádban megvan a politikai akarat, de a letartóztatásokat csak a katonasággal együtt lehet véghezvinni, Karadzsics elfogásához pedig Banja Luka és Podgorica együttműködése is kell. Belgrádban remélik, hogy a milosevicsi uralom megdöntésének ötödik évfordulóján – október 10-én – megkezdődnek a tárgyalások az unióval, de óvatosan beszélnek erről azután, hogy Brüszszel a hágai jelentések nyomán elhalasztotta a tárgyalás megkezdését Zágrábbal, mert a horvát hatóságok nem bukkantak a háborús bűnökkel vádolt Ante Gotovina tábornok nyomára.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.