TALLÓZÓ

A franciák félelmeit sem Chirac, sem Barroso nem tudta eloszlatni, az uniós alkotmány így megbukott. A franciák nem azért álltak a radikális, alkotmányt ellenző politikusok pártjára, mert azonosulnak az extrém politikai nézetekkel, hanem mert a politikai elit képtelenek volt elmagyarázni a szerződés lényegét – véli a lap kommentárírója. A többség nem ismerte, de károsnak tartotta a dokumentumot, végül pedig nyilvánosan is megerősítették, hogy nem akarnak egy ilyen iratot elfogadni. A franciák döntésének hatására a többi ország is szabadabban nyilváníthatja ki, mit is gondol valójában az alkotmányról. A népszavazás rávilágított a politikai elit és az egyszerű állampolgárok nézetei között fennálló óriási szakadékra. Ha az elitnek van egy kis realitásérzéke, véget vet az egyre növekvő iramú egységesítésnek. A franciáknak – a szlovákokkal ellentétben – nem voltak komplexusaik és minden uniós elvárás ellenére az alkotmány ellen szavaztak. Kissé drága, mégis hasznos terápia ez az Uniónak.

LE FIGARO

A Kelet-Európa uniós tagállamai jól jártak a francia nemmel, a további bővítés viszont kérdésessé vált – írja a párizsi lap. Az újonnan csatlakozott EU-tagállamok vezetői igazából elégedettek, hogy az európai alkotmány elvetésével egy nagyobb angolszász befolyással bíró, gazdaságilag liberálisabb Unió előtt nyílt meg az út. Kelet-Európa pontosan megértette, hogy az alkotmány francia ellenzőinek tarka forgatagában előkelő helyet foglaltak el a „Kelet-Európa-ellenesek”. Az alkotmány elvetése az egy évvel ezelőtt a 40 éve kettészakadt kontinens történelmi egyesüléseként ünnepelt EU-bővítés utólagos elutasításává vált Franciaországban. A már csatlakozott lengyelek, baltiak és magyarok tulajdonképpen örülnek, hogy a “morális és szociális leckét osztogató Franciaország” háttérbe szorul, és a politikai Európa meggyengülésével megnyílik az út egy a gazdaságra koncentráló, angolszász érdekeltségű Unió irányába.