TALLÓZÓ

Sajnálatát fejezte ki Pandur József, Magyarország belgrádi nagykövete amiatt, hogy a Vajdaságban ellenállás tapasztalható a befektetni szándékozó magyar vállalatokkal szemben. A diplomata szerint a vajdasági magyar kisebbség elleni jogsértések kedvezőtlenül befolyásolták Szerbia és Magyarország gazdasági kapcsolatait. Pandur a belgrádi napilapban megjelent interjúban kifejtette, Szerbia-Montenegró csatlakozása az Európai Unióhoz stabilitást, a jogi és gazdasági rendszer javulását vonja maga után, amiből előnye származna Magyarországnak is. A nagykövet úgy látja, ha az államközösség rendezi a hágai Nemzetközi Törvényszékkel fennálló problémáit, elhárul az integráció útjában álló politikai akadály. Ezek után minden attól függ, hogy az ország milyen gyorsan teljesíti a koppenhágai kritériumokat, tehát vissza kell szorítani a bűnözést és a korrupciót, stabilizálni a gazdaságot és demokratizálni az országot. A diplomata szerint a két ország közötti együttműködés kiváló. Voltak kisebb gondok a vajdasági kisebbségek elleni incidensek miatt, de ennek szerencsére vége. „A szerb kormány határozottan reagált az elmúlt három hónapban, és nem kaptam információkat semmilyen incidensről. Ugyanakkor a jogsértések közvetlenül befolyásolták a gazdasági kapcsolatokat” – mondta Pandur. A diplomata sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy a magyar vállalatok nem jártak eddig sikerrel szerbiai cégek privatizálásakor, és a Vajdaságban ellenállás tapasztalható a magyar befektetőkkel szemben. Közölte, elsősorban a vajdasági magyaroktól kell kérdezni, mire van szükségük. Megemlítette ugyanakkor, üdvözlendő lenne az oktatás javítása, s minden évben gondok vannak a magyarországi tankönyvek behozatalával. „Nagy a munkanélküliség, mert a szerb vállalatok szívesebben alkalmaznak szerbeket. A rendőrség soraiban is jobb szeretnénk látni a magyar kisebbség több képviselőjét” – tette hozzá a nagykövet.

SPANYOL SAJTÓ

A spanyolországi deportáltak szövetségének nemrég leváltott elnöke kénytelen volt beismerni, soha nem tette be lábát egyetlen náci koncentrációs táborba sem, jóllehet csaknem 30 éven át állította az ellenkezőjét. A 84 éves Enric Marco számára a mauthauseni haláltábor, az utolsó náci koncentrációs tábor felszabadításának 60. évfordulója bizonyult „végzetesnek”. A nevezetes alkalomból végzett kutatásai során egy történész hasztalan próbált Marco nyomára akadni a flossenburgi táborban, ahova elmondása szerint deportálták. A történész megosztotta kételyeit a szövetséggel, amely úgy döntött, azonnal visszahívja elnökét, aki már Ausztriában tartózkodott, hogy részt vehessen a május 5–9. megemlékezéseken.