TALLÓZÓ

Az orosz lap szerint a magyar miniszterelnök „a balti vezetőknek válaszolt” a második világháború 60 évvel ezelőtti eseményeiről adott moszkvai értékelésével. Az Izvesztyija szerint Gyurcsány Ferenc és Vlagyimir Putyin csütörtöki találkozójának „fő politikai mozzanata a közvetett párbeszéd volt néhány olyan volt szocialista országgal, amely botrányos vitába keveredett Oroszországgal a közös történelem szögesen eltérő értékelése kapcsán”. A centrista lap idézte Gyurcsány kijelentését, amely szerint Magyarország hálás a Szovjetunió és a Vörös Hadsereg szerepéért a fasizmustól való megszabadításában, és sohasem engedi meg, hogy ez a kérdés kisstílű viták tárgyává váljon. Ezután az Izvesztyija emlékeztetett arra, hogy Oroszországban sokakat sértett Vaira Vike-Freiberga lett elnöknő megjegyzése, mely szerint „május 9-én, a győzelem napján az orosz veteránok kirakják majd a szárított halat az újságpapírra, vodkát isznak, és felidézik, hogyan hódították meg a Baltikumot”. Lettországot, Észtországot és Litvániát a Szovjetunió 1940-ben annektálta az 1939-es Molotov–Ribbentrop-paktum alapján. A következő évben már a náci katonaság foglalta el őket. 1944-ben a Vörös Hadsereg mindhármat visszafoglalta, a balti államok visszakerültek a Szovjetunióhoz, és egészen az 1991-es felbomlásáig részei is maradtak. A baltiakat szovjet bekebelezésük folytatódására emlékezteti a 60. évforduló, vezetőik ezért vonakodnak részt venni a moszkvai ünnepségeken. Az Izvesztyija szerint Putyin és Gyurcsány ebben a kontextusban igyekezett példát mutatni az együttműködés lehetőségére, noha Magyarországnak is éppen elég problémája lehet a Varsói Szerződés fennállásának idejéből.