THE TIMES
Korabeli feljegyzések szerint csaknem 400 éve Anglia és Wales is elszenvedett egy cunamit, és az Európa atlanti „frontvonalában” fekvő országot bármikor újabb hasonló katasztrófa érheti.
TALLÓZÓ
Korabeli feljegyzések szerint csaknem 400 éve Anglia és Wales is elszenvedett egy cunamit, és az Európa atlanti „frontvonalában” fekvő országot bármikor újabb hasonló katasztrófa érheti. Michael Disney, a cardiffi egyetem csillagász professzora, aki évek óta folytat cunami-tanulmányokat is, a brit lapban azt írta: túlélők fennmaradt beszámolói szerint 1607. január 20-án, reggel 9 órakor „vízhegyek zúdultak” a nyugat-angliai Bristoli-csatorna környékére, és az ár olyan gyorsan nyomult a szárazföld belseje felé, hogy „még az agarak sem tudtak elfutni előle”. A XVII. századi árhullámnak több ezer halálos áldozata volt, falvak, gazdaságok tűntek el a föld színéről, és a környék fejlődése legalább száz évre teljesen leállt. A tudós szerint ez volt az eddigi legnagyobb természeti csapás, amely Angliát és Walest érte. A tanulmány szerint máig nem derült ki, hogy pontosan mi is történt, de egyes beszámolók arról szólnak, hogy a tengerár előtt nem sokkal földrengést észleltek, vagyis „a kép összeáll”. Az Atlanti-óceánt nem övezik olyan egymás alá süllyedő kéreghatárok, amilyenek a Csendes-óceánban és az Indiai-óceánon szökőárakat idéznek elő. A földrengések ugyanis gigászi tengeralatti földcsuszamlásokat idézhetnek elő az európai kontinentális talapzat szélének meredélyein, amelyeken több tucat köbkilométernyi instabil üledék zúdulhat alá 500 kilométeres óránkénti sebességgel. A tudós ezért Cardiffot, Wales fővárosát a világ egyik leginkább szökőár-veszélyeztetett városának nevezi. Még Londont is veszélyben látja, és szerinte az alacsonyan fekvő brit városokban evakuálási terveket kellene kidolgozni.
BERLINER ZEITUNG
Megelégelte a Német Szakszervezeti Szövetség (DGB) a politikusok pénzügyi botrányait. Elnöke, Michael Sommer egyfajta magatartási kódexet javasolt a politikusok számára mellékállásaik, illetve abból fakadó jövedelmek szabályozására. „Világossá kell tenni, hol húzódnak a határok, hogy ne merülhessenek fel kétségek sem a vállalkozások komolyságát, sem pedig a politikusok függetlenségét illetően” – jelentette ki. A közelmúltban heves vitát váltott ki a Volkswagen gyár által folyósított fizetés két alsószászországi szociáldemokrata képviselő számára. A mellékállásokkal kapcsolatos viták tekintetében csak olajat öntött a tűzre egy szociáldemokrata és egy szabaddemokrata Bundestag-képviselő minapi beismerése, amely szerint fizetést kaptak a Volkswagentől, illetve a Siemenstől. Decemberben a kereszténydemokrata CDU két magas képviselője kényszerült lemondásra a mellékállásokból fakadó fizetéseik miatt. A politikusok „megregulázására” több elképzelés létezik. Egyebek között az, hogy teljes mértékben lemondanak minden mellékállásról, de dönthetnek amellett is, hogy felettébb csekély mellékjövedelemhez jutnak, és ismertetik a kapott fizetséget.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.