TALLÓZÓ

Remény nélküli tartomány címmel jelentetett meg egész oldalas összeállítást a Vajdaságról a bécsi napilap. A soknemzetiségű Vajdaságban élőket gazdasági bajok és kilátástalanság sújtják, a radikális szerbek miatti félelem uralkodik a tartományban. A lap beszámolt a magyarellenes falfirkákról, a magyarokat ért támadásokról. Béres Károly, az újvidéki EHO ökumenikus segélyszolgálat vezetője szerint a 90-es évek háborús menekülthullámával radikalizmus is érkezett a Vajdaságba. A betelepült 250 000 szerb közül sokaknak hamis ígéreteket tettek, miszerint házat, lakást kapnak az elkergetett magyarok és horvátok tulajdonaiból. A menekültek többsége szegény, és ezért a kisebbségeket teszi felelőssé. Könnyű mobilizálni azokat, akiknek már nincs vesztenivalójuk, a Vajdaságban minden harmadik ember munkanélküli. A lap megszólaltatta Korhecz Tamás vajdasági kisebbségügyi minisztert is, aki szerint nem jelentenek újdonságot az etnikai alapú verbális és annál is súlyosabb támadások, amelyek nem csak a magyarokkal szemben nyilvánulnak meg. A 37 esztendős, jogi végzettségű Korhecz szerint a kisebbségek elleni támadások állandóan jelen voltak a tartományban Szlobodan Milosevics felemelkedése és a volt Jugoszláviában kitört háborúk óta. Milosevics idején ez még állami doktrína is volt, és a lakosságban mélyen gyökerezik a sovinizmus. A nyilatkozó szerint a tartományban nem elég gyorsak a gazdasági reformok, kevés a beruházás, magas a munkanélküliség, ami jó táptalaja a sovinizmusnak. Zoran Djindjics miniszterelnöksége idején a radikálisok eltűntek, ám a kormányfő meggyilkolása óta egyre erősebbek. Az őszi vajdasági választások azonban megmutatták, hogy a radikális pártok nem eléggé erősek a kormányalakításhoz, így a helyzet megnyugszik. A háború lehetőségére utaló kérdésre kijelentette, nem gondol polgárháborúra vagy etnikumok közötti összecsapásokra, ám ez nem jelenti azt, hogy nincs ilyen veszély.

LA LIBRE BELGIQUE

A holnap háborúi csendes háborúk lesznek, olyanok, amelyek akadályozzák, hogy az emberek méltóságteljes életet éljenek, illetve amelyek élőlényfajtákat tüntetnek el a földgolyóról – vélte Wangari Mutha Maathai, az idei Nobel-békedíjas a belga napilapnak adott interjúban. Leszögezte: a vérontást meg kell és meg is lehet előzni. A jelenlegi fegyveres konfliktusokat – Iraktól a Közel-Keleten át Darfúrig – elsősorban a természeti kincsek megszerzésére való törekvés irányítja. Afrikában annál több lesz a háború, minél jobban folytatódik az erdőirtás és az elsivatagosodás. Arról is beszélt, hogy az etnikumot nem szabad negatív fogalomként értelmezni. Néhány hatalmon lévő vezető arra próbálja kihasználni a nemzetiségi különbözőségeket, hogy egymás ellen lázítsa őket, ez azonban csak ürügy.