TALLÓZÓ

Elborzadásának adott hangot a bolgár sajtó, miután egy iszlám szélsőséges beállítottságú internetes honlapon megjelent az egyik kivégzett bolgár túsz levágott, véres fejének fotója. A lapok többsége csupán leírta a képet, leközölni nem voltak hajlandók. A 24 csasza című szófiai bulvárlap egyenesen üres címlappal jelent meg, és belső oldalain magyarázta el, hogy „nem hajlandó a terroristák példáját követni”. A legnagyobb bolgár napilap, a Trud vörös takarással hozta le a fotót. A Monitor ezzel szemben leközölte az eredeti felvételt, de csak fekete-fehérben. Georgi Lazov és Ivajlo Kepov bolgár teherautó-sofőröket július 8-án rabolta el az al-Kaida terrorhálózathoz kötődő Abu Muszab az-Zarkávi jordániai terrorista vezette Tauhíd al-Dzsihád (Egyistenhit és Szent Háború) elnevezésű szervezet. A 14-én lefejezett Lazov földi maradványait tegnap szállították haza Szófiába. Kepov sorsa egyelőre ismeretlen. A bolgár külügyminisztérium szerint találtak egy másik fej nélküli holttestet, amely elképzelhető, hogy Kepové, de még nem sikerült azonosítani.

BERLINER ZEITUNG

A Nyugat-Balkán területi és etnikai problémáinak megoldását célzó egységes koncepció mielőbbi kidolgozását sürgeti a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) alsóházi frakciójának elnökhelyettese. Gernot Erler szerint értelmetlen dolog egymástól elkülönítve kezelni Koszovó, Bosznia és Montenegró kérdését. Érdemi előrelépés sehol sem mutatkozik, sőt: az a rettegés, amelyet a Nyugat érez az egyes régiók státusának végleges meghatározásától, bénítóan hat. Már emiatt is együtt kell megvitatni és tisztázni az egyes régiók kölcsönhatásait; nincs értelme továbbra is elkülönítve kezelni őket. Ha például Montenegró végleg kiválna a Szerbiával alkotott államközösségből, úgy az albán lakosság még erőteljesebben követelné Koszovó függetlenné válását. Ennek nyomán Belgrád várhatóan igényt támasztana a boszniai Szerb Köztársaság fölötti ellenőrzésre. Ezeket a kérdéseket egy „nagy nemzetközi Balkán-konferencián” lehetne megvitatni – fogalmazott a szociáldemokrata politikus. A nemzetközi közösség jelenlegi felfogása szerint külön kell kezelni Bosznia-Hercegovina és Koszovó problematikáját. A német ellenzék fordulatot sürget a Nyugat koszovói politikájában. „Föl kell tenni a kérdést, vajon helytálló-e az előbb jogállam, azután státus elv” – jelentette ki a lapban a CDU/CSU-frakció biztonságpolitikai szóvivője. Christian Schmidt ezzel arra a felfogásra célzott, amelynek értelmében Koszovóban előbb jogállamot és biztonságos életkörülményeket kell teremteni, s csak ezután lehet majd dönteni a tartomány hovatartozásáról.