KRÓNIKA
Egy ortodox székesegyház felépítése érdekében megkezdték a bukaresti Károly parkban található kommunista mauzóleum lebontását, holott ez az ügy megosztja a román közvéleményt – olvasható az erdélyi napilapban.
TALLÓZÓ
Egy ortodox székesegyház felépítése érdekében megkezdték a bukaresti Károly parkban található kommunista mauzóleum lebontását, holott ez az ügy megosztja a román közvéleményt – olvasható az erdélyi napilapban. Az újság szerint fordulópontjához érkezett a románok „nemzeti katedrálisa” körüli huzavona azt követően, hogy egy építési vállalat megkezdte a bukaresti Károly parkban található mauzóleum lebontását. A gigantikus méretű ortodox székesegyház terve hetek óta megosztja a román közvéleményt, elsősorban a helyszín miatt. Szerdán például a Károly park környékének több tucat lakója tiltakozott, amiért szomszédságukban munkálatok zajlanak. „Nemrég házat vásároltam a környéken, amiért jelentős összeget fizettem. Nem szeretnék több évtizedig építkezés mellett élni” – mondta a lapnak az egyik lakó, utalva arra, hogy a katedrális hatalmas mérete miatt a munkálatok elhúzódhatnak. Többen azt nehezményezték, hogy az ortodox egyház ingyen kapta meg a telket. Traian Basescu bukaresti főpolgármester (az ellenzéki Demokrata Párt elnöke) bejelentette: szándékában áll a közigazgatási bíróságon megtámadni a művelődési minisztériumnak azt az április 5-i határozatát, amellyel az ortodox egyház rendelkezésére bocsátotta a Károly park egy részét. A főpolgármester ezt azzal indokolta, hogy szeretné megmenteni a nagy múltú létesítményt és a benne lévő mauzóleumot, amelynek lebontása „káros és helyrehozhatatlan lenne”.
ROMÁNIAI SAJTÓ
Elutasította a román képviselőház a határon túli románok támogatásáról szóló törvénytervezetet. A tudósításokból kiderül: a plénum azt követően döntött így, hogy a közigazgatási bizottság ellenezte a jogszabályt. A tervezetet hat demokrata és liberális (vagyis ellenzéki) képviselő nyújtotta be. Egyikük, a demokrata párti Ioan Onisei felszólalásában úgy nyilatkozott: a közigazgatási bizottság jelentése ellentmond azoknak a politikai változásoknak, amelyek világszinten az utóbbi időben történtek a határon túli nemzeti közösségek támogatásának megítélésében. A közép- és kelet-európai országok új szerepe a román állam és a határon túli román közösségek kapcsolatrendszerének újragondolását feltételezi – jelentette ki Onisei, hozzáfűzve: ehhez figyelembe kell venni a Velencei Bizottság álláspontját. A közigazgatási bizottság alelnöke, Liviu Radu Bara (aki a kormányzó Szociáldemokrata Pártot képviseli) megindokolta, hogy a testület miért utasította el a törvénytervezetet. Azt kifogásolta, hogy a jogszabály a Határon Túli Románok Képviselőinek Tanácsa (a Krónika című erdélyi napilap ezt „román Máért-nak” nevezi) létrehozását javasolja. Mint mondta, nem világos, hogy e testület hány tagból áll majd, közülük kiket választanak meg, és kik képviselik hivatalból az egyes román közösségeket.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.